LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Agamemnón, Mükéné királya és a trójai háborúban a görög hadak fővezére. Homérosz és az ókori szerzők szerint fennkölt, büszke a harcban bátor, ugyan akkor öntelt, önző, nehéz helyzetekben határozatlan és tekintélyét kicsinyesen féltő ember. Trónra kerülését követő néhány év múlva már egyike a leghatalmasabb, leggazdagabb akháj (görög) fejedelmeknek, királyi székhelyét az „aranyban dúskáló Mükéné”-nek nevezik. Öccse, Menelaos a spártai király, Tündereosz mostohalányát, a világszép Helenét vette feleségül, Agamemnón pedig annak nővérét, Klütaimnésztrát. Négy gyermekük született: fiuk, Oresztész és három leány, Khrüszothemisz, Élektra és Iphigeneia. Amikor Menelaos feleségét, Helénélt elrabolta Spártából Parisz trójai királyfi, a görögök bosszúhadjáratot hirdetek Trója ellen. Az Aulisz kikötőjében összegyűjt 1200 hajóból és 100 ezer harcosból álló sereg fővezérének Agamemnónt választották. Ő még a saját lányát, Iphigeneiát is hajlandó volt feláldozni, csak hogy kiengesztelje Artemisz istennőt – ez is mutatja Agamemnón jellemét. A tíz évig tartó trójai háború alatt Agamemnón ellentmondásosan viselkedett, a harcban ugyan bátor volt, de az ostrom tizedik évében a hiúsága és kicsinyessége miatt Akhilleusszal (a legnagyobb görög hőssel) keletkezett viszálya miatt majdnem végromlásba sodorta a görög sereget. Végül a hadi események rákényszerítették, hogy kibéküljön Akhileusszal és ő engedjen, ez pedig meghozta a gyümölcsét, ismét a görögök kerekedtek felül. Az ostrom azonban eredménytelen volt, s Agamemnónnak volt lelkiereje ismét engedni, most Odüsszeusz „faló” – tervét fogadta el a sikerérdekében. És Tróját sikerült a tizedik év végén elfoglalni, kirabolni és lerombolni. Majd mikor haza tért felesége és a szeretője megölette.
