Allergiás betegségek

Feltételezik, hogy az allergiás betegségek robbanásszerű megnövekedéséért a génállomány megváltozásán kívül a civilizációs ártalmak, a levegő és a környezet szennyezése, a vegyi anyagok felszaporodása, bizonyos fertőzések hiánya, a túlzóit higiénia is felelős lehet.
Már a XIX. században megfigyelték, hogy a jobb módúak között gyakoribbak a légúti allergiás megbetegedések.
A dohányzás lényeges kockázati tényező, mind az anya dohányzása várandóssága idején, mind a környezeti dohányfüst gyermeke megszületése után. A dohányzás gyulladáskeltő, irritáló hatása a légúti allergiák kialakulását segíti, és rontja a meglévő allergiás betegségeket.
IMMUNITÁS
Szervezetünk önálló országként működik a világunkban. Határai bőrünk által pontosan körvonalazottak, fenntartásáért termelő-feldolgozó üzemágak, a gyomor és bélrendszer, a máj-vese, irányításáért a kormányzó agy, a szállítmányozásért a vér és a nyirokszövetek, védelméért a külső és belső ellenségekkel szemben a rendőrség-katonaság, azaz az immunrendszer a felelős.
Az immunrendszert sokféle sejt alkotja. Ezek a sejtek hivatottak felismerni a szervezet saját anyagait, sejtjeit, az idegeneket, a veszélyt jelentőket és az ártatlanokat egyaránt.
A gyalogsági katonák, a falósejtek a test- test elleni küzdelemben körülveszik, bekebelezik és megemésztik az ellenséget, legyen az baktérium, saját ellenséges vagy idegen sejt, vagy idegen fehérje. A tüzérség – a limfociták – pedig ellenanyagokat termelnek, amelyek a sejtekből kiszabadulva hozzákötődnek az ellenségekhez, ily módon semlegesítve őket. A szervezet határán a bőrben, illetve belül a nyálkahártyában a teljes felszín alatt irdatlan mennyiségű sejt szinte hálót képez, s mintegy szűrőként meggátolja, hogy a mélyebb szövetekbe idegen anyagok, sejtek, baktériumok kerüljenek.
Ha ez mégis megtörténne, a védelmi rendszer további sejtjei a véráram útján mindenhová eljutva tovább harcolnak az ellenfelekkel.