LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Nem lehet büntetlenül állandóan készenlétben lenni, fontos, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő kikapcsolódási tevékenységet, a stressz fontos védőfunkciót lát el szervezetünkben, nélküle hiányozna félelem- és veszélyérzetünk. Mi viszont nap, mint nap a határainkat feszegetjük, s ez súlyos következményekkel járhat.
A stressz nem más, mint pszichés feszültség, amelyre testi és lelki tünetekkel reagál szervezetünk.
Ma Magyarországon a szorongás és a depresszió a listavezető a pszichés tünetek között – ebben sajnos nagy szerepe van a médiának, ugyanis erősítik az emberekben az egzisztenciális válságtüneteket, ami miatt egyre jobban szoronganak, a probléma szinte minden családban jelentkezik, s sajnos ez a gyermekeken is látszik. A szülők sok esetben abban a tévhitben élnek, hogy ha nem beszélnek konkrétan gyermekeiknek a problémákról, akkor ők nem érzékelnek semmit. Ez korántsem igaz, hiszen a gyerekek érzik a feszültséget a családban, s hajlamosak ezt átvenni. Magyarország a rendszerváltásig listavezető volt az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek számát tekintve, de 1990 után a helyzet javult. Ma sajnos megint az élvonalban vagyunk. A testi és a lelki működés nagyon összefügg, a mai orvostudomány azonban szétválasztotta őket. A tudomány fejlődése elősegítette az orvosi specializációt, így a két terület különvált. A lelki problémák a stressz hatására jelentkeznek, és előbb utóbb mindenkinél eljön az a pont, amikor ki kell engedni, mert úgy érzi, nem bírja tovább. A gasztoenterológiai szakrendelésen jelentkező pácienseknek legalább fele úgynevezett pszichoszomatikus tüneteket produkál, melyek leginkább a stressznek tudhatók be. A pszichoszomatikus tünetek alapján három csoportot különböztetünk meg, az elsőbe a konverziós tünetek tartoznak, itt a páciens érzi, hogy van valami baj, de nem igazán tudja megfogalmazni, mi is az. Ehelyett lelki baját átalakítja testi tünetté, a magyar nyelv számos kifejezést tartalmaz az úgynevezett konverziós esetek megmagyarázására.
Például: „Nagy teher nehezedik a vállára”. A páciensnek fáj a válla, de fizikai tünet nem észlelhető. Hasonló eset, amikor azt mondjuk: „ezt nem tudom megemészteni”. Számos ilyen esetben alakul ki reflux a betegnél, ami a gondoknak köszönhető. Ezek a test bármely részén képződhetnek. A második csoportot az úgynevezett funkcionális (működésbeli) betegségek alkotják. Előfordulhat, hogy valakinek nagyon fáj a hasa, az orvosi vizsgálatok azonban nem mutatnak ki semmilyen rendellenességet. Ez abból adódhat, hogy az idegesség miatt a belei görcsösen húzódnak össze, azaz nem a normális módon működnek. Ezeknek a betegeknek a szervezete máshogy működik. Ilyen tünetek számtalan esetben előfordulnak a gyomor- és bélrendszerben, a harmadik csoportba az úgynevezett szomatikus betegségeket soroljuk.
Itt már a lelki problémák valós testi tüneteket okozhatnak más tényezők mellett, tulajdonképpen testi betegségekben nyilvánulnak meg. Ilyen például az asztma, a magas vérnyomás, vagy a gyulladásos bélbetegségek. Nehéz megmondani, milyen tünetek alapján gyanakodjunk lelki eredetű betegségekre. Ha panaszunkra nem találnak az orvosi vizsgálatok során szervi betegséget, gondolkodjunk el az életünkről. Vegyük számításba, hogy történt-e változás a panaszok megjelenésekor, mi az, amit másképp csinálunk. A legjobb, ha magunk jövünk rá a probléma gyökerére, mert ez általában egyenes utat jelent a gyógyulás felé, meg kell értenünk testünk jeleit. Először ki kell zárni a szervi okokat, de ha van szervi tünet, akkor azt természetesen gyógyítani kell. Mindenképpen el kell gondolkodni azonban, hogy van e valami lélekbeli változás. Nem lehet büntetetlenül állandóan készenlétben lenni, mindenkinek meg kell találnia a kikapcsolódás megfelelő formáját, ami minden embernél más.
