Athén ( hivatalos nyelvén Athine, népnyelven Athina) Görögország fővárosa.
Közép-Görögország délkeleti részén, a nagyjából háromszög alakú Attika-félsziget déli partján fekszik.
Az attikai alföld közepén elterülő várost szinte minden oldalról hegyek veszik körül: északon a Parnész (1413 m magas), északkeleten a Pentelikon (1109 m magas), nyugaton az Aigaleósz (465 m magas), délen pedig az Immitosz ( Hüméttosz 1206 m magas) övezi.
A város területén az Akropolisz ( 156 m ), a Lükabétosz ( 277 m ), a Múzsák ( 147 m ), a Knüx ( 110 m ) és a Nimfák dombja (105 m ) emelkedik a magasba.
A mai Athén mintegy 2,5 millió lakosával az ókori város területén kívül magába foglalja a körülbelül 190 ezer lakosú Pireuszt, és a szárazföld felé nyúló elővárosokat.
Athén a parlament, a kormány, egy egyetem, egy műszaki főiskola, a görögkeleti érsek ( és egész Görögország metropolitái), és a római katolikus érsek székhelye.
A város rövid története
A mítoszok szerint Kekrópia (a későbbi Athén) birtoklásáért két isten, Athéna és Poszeidón versengett.
A tengeristen háromágú szigonyával az Akropolisz sziklájából forrást fakasztott, a szűz istennő lándzsájának szúrása nyomán pedig olajfa nőtt ki a földből.
Az istenek Athéna ajándékát ítélték hasznosabbnak, ő lett tehát a város védelmezője és névadója.
A régészeti kutatások szerint Athén területe már a korai bronzkor idején ( i.e. III. évezred második fele) lakott hely volt.
Az i.e. 2000 körüli görög bevándorlás idején indult meg, majd a Mükénéi időkben zárult le Athén várossá fejlődése.