Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Áttörési kísérletek ” A verduni vérszivattyú „

Áttörési kísérletek ” A verduni vérszivattyú „

A német vezérkar úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az 1915-ös kudarc után sokáig nem tér magához. A keleti fronton tehát elég lesz kis erőkkel állásharcot folytatni, és az innen átcsoportosított csapatokkal döntést lehet kicsikarni a nyugati hadszíntéren. Ezért támadták Verdun erődjét, ahol 1916 februárjában a világháború egyik legvéresebb csatája bontakozott ki.
Az antant csapatok nemcsak tartani tudták Verdunt, de erejükből tehermentesítő ellentámadásra is telt júniusban a Somme folyónál. A Jütland a partjainál vívott skagerraki tengeri ütközetben a német flotta is vereséget szenvedett (1916 május). Ugyanakkor a központi hatalmak számára váratlan erejű orosz támadás bontakozott ki Galíciában Bruszilov tábornok vezetésével. Heves harcok folytak az olasz fronton is. A román hadsereg 1916. augusztus 27-én megtámadta Magyarországot, és Erdély egy részét el is foglalta. A Monarchia az összeomlás szélére került. Mindhárom frontján csak német segítséggel tudta megállítani az ellenséges haderők előrenyomulását. Az év végére a központi hatalmak csapatai Románia túlnyomó részét és Bukarestet is elfoglalták. (Románia 1918-ban különbékét kötött a központi hatalmakkal és csak két nappal a német fegyverszüneti egyezmény előtt lépett be ismét a háborúba a már biztos győztes antant oldalán).
Az 1916-os év véres harcainak nem volt nyertese, a központi hatalmak erejét azonban a végsőkig igénybevették. A stratégiai kezdeményezés 1916 nyarán a nyugati és keleti fronton egyaránt az antant kezébe ment át. A központi hatalmak a harmadik háborús év közepére végérvényesen védekezésbe szorultak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A belgrádi konvenció

„Az antantpolitika Janus-arcát én mindig tisztán láttam, s kezdettől fogva döbbenten kérdeztem: mikor fogja ábrázatának …

Leave a Reply