LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az apai felelősség és alkalmasság
A férfiak, különösen, ha feleségük a háztartáson kívül is dolgozik, egyre többet villáinak a háztartás és a gyermeknevelés teendőiből. Semmi nem indokolja, hogy a férfiak ne tudnák ugyanolyan jól ellátni ezeket a feladatokat, mint az anyák, és ne tudnának ugyanúgy hozzájárulni a gyerekek fejlődéséhez és biztonságához. Az ilyen munka azonban semmit nem ér, ha kegyként gyakorolják, s ha az urak folyton azt éreztetik, hogy a gyereknevelés valójában nem az ő dolguk, és ha segítenek, azt csak nagylelkűségből teszik.
Egyre több olyan férj van, akinek teljes munkaidőben dolgozik felesége, az ilyen apukák, nagy részt vállalnak a gyermekek gondozásából, amíg azok kicsik, és a házimunkából. Jó esetben a szülői feladatok ellátása a partnerek egyenlőségének szellemében történik. Úgy vélem, hogy a teljes munkaidejét házon kívül töltő apa, még akkor is, ha felesége otthon van a gyerekkel, akkor teszi a legjobbat a családjával, a feleségével és saját magával, hogy ha akkor, amikor otthon van, illetve hét végén legalább a felét átvállalja a gyereknevelésnek (valamint részt vesz a házimunkában is). A nap végére az édesanya ereje és türelme legtöbbször fogytán van – de hát az apa is így lenne vele, ha ö volna a gyerekekkel egész álló nap! Másrészt vannak olyan anyák, akik nem szívesen adják át az apának a vezetést, talán azért, mert nyugtalanítja őket az a gondolat, hogy ha nem ők a család „hivatalos” gondozói, akkor tulajdonképpen mi az Ő dolguk az életben? A gyerekeknek hasznára válik, hogy a két szülő eltérő nevelési és irányítási stílusához szokik; ezek a stílusok nem zárják ki vagy kisebbítik, hanem gazdagítják és kiegészítik egymást.
