LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bélgázok a vastagbélben zajló emésztési folyamat során keletkeznek. A vastagbél fala nem képes minden gázt felszívni, így egy részük továbbra is a bélben marad. Különösen sok gáz keletkezik nehezen emészthető ételek fogyasztásakor, mint például a káposzta vagy a hüvelyes növények, mivel ezek olyan szénhidrátot tartalmaznak, amelyet a szervezet nem tud feldolgozni, és ezért a vastagbélben erjedni kezdenek. Az erjedés során a szén-dioxid mellett metán is keletkezik, emiatt olyan büdös a bélgáz. A bélfal tágulásra képes, így a vastagbél meglehetősen nagy mennyiségű gázt képes befogadni. A bélgázok egy része felszívódik, más része a vastagbélből a végbélbe jut. A végbelet a külvilágtól gyűrűizom zárja el, ez a végbélnyílás.
A végbélben számos nyomásérzékelő receptor van, melyek miatt időben érzi az ember, mikor kell a mellék helységet felkeresnie. Időnként azonban olyan erőssé fokozódik a nyomás, hogy annak csökkentése érdekében a gyűrűizom rövid időre kissé megnyílik, ilyenkor távoznak a bélgázok. Az ezt kísérő hang a nyílás nagyságától függ. A hang hasonlóan keletkezik, mint a túlnyomásos szelepnél: magas nyomás kis szelepnyílásnál magas hangot, alacsony nyomás tág nyílásnál pedig tompa hangot ad.
Az időszakos bélgázkibocsátás egyébként teljesen normális jelenség.
A szellentés elkerülhető: aki hajlamos a szellentésre, lehetőleg ne fogyasszon hüvelyes növényeket, káposztát, retket, uborkát, hagymát vagy tejet. Keresse fel orvosát, ha hosszabb ideig szenved gyakori szellentéstől. Lehet, hogy felszívódási zavar áll a jelenség hátterében.
