LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A sokistenhívő (politeista) görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki.
A bevándorló akháj pásztorok istene volt Zeusz, a villámokat szóró későbbi főisten, s az itt élő földművelő pelaszgok termékenységistene lehetett Gaia.
Vettek át isteneket Kis-Ázsiából, mint Kronoszt, vagy Apollónt.
A totemizmus maradványai is fellelhetőek, hiszen gyakran szerepelnek állat alakjában az olümposziak.
Például Zeusz bika, vagy kígyó, Pallasz Athéné bagoly formájában ismert.
A görögök isteneiket ember formájúként tartották számon (antropomorf), és a róluk készült műalkotásaikban is így ábrázolták őket.
De nem csak külső tekintetében hasonlítottak az égiek a földiekre, hanem természetük, vágyaik is az emberi példát követték.
Az istenek szerettek, csaltak, loptak, féltékenyek voltak egymásra : ez mind-mind emberi tulajdonság.
Zeusz volt a főisten, és őt követték az előkelő és szerényebb istenek.
De persze különböztek is a halandó földi emberektől, elsősorban abban, hogy ők halhatatlanok voltak, vér helyett a halhatatlanság nedve csörgedezett az ereikben.
Igaz, ők is ettek, és ittak, de csak ambróziát és nektárt.
Noha erejük, hatalmuk óriási volt, a Sorssal (Moira) ők sem szegülhettek szembe.
Persze, minden istennek megvolt a maga „illetékességi területe”, amely széles tevékenységi kört jelentett.
Például Poszeidón, a félelmetes erők ( földrengés, tengeri vihar) ura, s csak leegyszerüsítve nevezzük a tenger istenének.
Pallasz Athénét pedig, a céltudatos tevékenységek pártolóját a bölcsesség istenének nevezzük.
