LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a ruházatával nem csak hangulatát, életérzéseit, ízlését és stílusát képes kifejezni, hanem a többiek a ruházata alapján osztályozzák is őket. A külső megjelenéssel kapcsolatban sok az előre gyártott elképzelés. Rendkívül fontos az első benyomás. A látott külső képet szinte tudat alatt villámgyorsan összehasonlítjuk azzal, a testtartással, testalkattal, hangszínnel, mozdulatokkal, illattal és főként azzal a ruházattal, amelyet kellemesnek tartunk. Ha mindaz, amit látunk, és hallunk ezzel egybevág, az illetőt szimpatikusnak tartjuk, ha nem, könnyen rögtön ellenszenvesnek nyilvánítjuk. Tehát arra a kérdésre: „Mit vegyek fel?” csak akkor lehet helyes választ adni, ha előbb tisztázzuk, milyen alkalommal, és kivel fogunk találkozni, illetve milyen okból, és mit szeretnénk elérni. Nem nevezhető ugyan szokatlannak, ha egy popsztár egy tévéműsorban szakadt farmernadrágban lép fel, azonban kérdéses, hogy a főnöknek tetszene-e, ha egy alkalmazottja munkaidőben a popsztárt utánozná öltözködésében.
Egyesek számára az alkalmazkodás kifejezés vörös posztó. Ezt az önfeláldozással azonosnak vélik és attól félnek, hogy az énjük feladása már akkor is megkezdődik, ha ruházatukban alkalmazkodnak a többiek elvárásaihoz. Pedig a ruházat az érett ember egyéniségének az egyik kifejezője, aki különbséget tud tenni a különböző élethelyzetek között és ezt ruházatával is kifejezésre tudja juttatni. Ez azonban nem jelenti, hogy álruhát kell öltenünk. A mai óriási kínálatban, amely megnehezíti ugyan a választást, mindenki megtalálhatja azt a ruhadarabot, amely hangsúlyozza egyéniségét és erősíti önbizalmát. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy ne csak a ruházatunk legyen ápolt, hanem mi is azok legyünk. Ha valakinek test- vagy szájszaga van, viselheti akár a legdrágább ruhát is, mindenféleképpen kerülni fogják. Piszkos köröm és ragacsos haj rögtön lenyomja az összbenyomást, bármilyen divatos is legyen a ruha. A túlságosan harsányra sminkelt arc éppen olyan taszító lehet, mint a háromnapos szőrzet. Még a parfüm-felhő is ellenszenvessé tehet bennünket, ha túl nagy körzetben érezhető.
Az ápoltságot nemcsak a mások iránti tapintat követeli meg, hanem saját jó közérzetünk is. Közérzetünket pedig határozottan javítja, ha a tükörképünknek ezt mondogatjuk: „Tetszel nekem”.
