LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Birodalmak és Dinasztiák bukása
A háború fejleményei következtében Európa középső és keleti részén felbomlottak a soknemzetiségű birodalmak: az Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán-török birodalom. Német- és Oroszországról részben vagy e-észen leszakadtak az idegen etnikai területek. Elveszítette trónját a Romanov, a Habsburg és a Hohenzollern dinasztia. Az évszázados történelmi képződmények, különösen a Habsburg-monarchia szétesése, meghatározó befolyást gyakorolt az egész térség minden nemzetének további sorsára. A történelmi Magyarország megszűnése szintén ennek az átrendeződési folyamatnak volt egyik következménye.
A Monarchia stratégia-politikai szerepe a háború előtti Európában
Ausztria-Magyarország felbomlását nem lehet csupán egyetlenegy okra, a nemzetiségek „aknamunkájára”, pacifista propagandára, összeesküvésre vagy politikusok baklövéseire visszavezetni. A birodalom bukását egymással szerves kapcsolatban lévő katonai, nemzetközi és belső politikai, gazdasági, társadalmi és lélektani indítékok idézték elő.
A Monarchiának a háború előtt a nemzetközi kapcsolatok rendszerében nélkülözhetetlen rendeltetése volt. Az európai egyensúly fontos tényezőjeként stabilizálta a hatalmi erőviszonyokat a kontinens középső részén és a Balkánon. Feltartóztatta ezekben a régiókban Oroszország előretörését, és akadályozta a német császárság hegemón törekvéseinek megvalósulását. Az angol, amerikai, francia és olasz államférfiak a soknemzetiségű Habsburg birodalmat a pánszlávizmus és a pángermánizmus terjedését eltorlaszoló gátnak tekintették. Ennek tudható be, hogy Nyugat terveiben nem az Osztrák-Magyar Monarchia felszámolása, hanem a keretei között élő nemzetek, nemzetiségek számára autonómia biztosítása szerepelt. Ezen az alapon folytak titkos különbéke-tárgyalások 1917-ben az antant és a Monarchia képviseli között.
