Az Uránusz igen nagy, négyszer akkora mint a Föld, és 63 Földet tudna magába foglalni, noha saját tömege 14,5-szer akkora, mint a Föld. Így az őt alkotó anyag sűrűségének kisebbnek kell lennie, mint a Föld sűrűsége. Az Uránusz túl nehéz ahhoz, hogy a hidrogén legyen a fő alkotórésze, mint a többi, nagyobb bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz esetében. Fő alkotórésze a víz-, a metán- és ammóniajég, amelyeket egy légnemű réteg vesz körül. Vélhetőleg a jeges rétegében keringő áramok gerjesztik a bolygó mágneses terét, amely 58,6°-os szöget zár be az Uránusz forgástengelyével. Az Uránusznak nincs szilárd felszíne. Látható felszíne a légköre. Alatta egy vízből,és különféle jegekből álló réteg van, amely kicsiny, kőzetből esetleg jégből álló magot vesz körül.
Az Uránusz kék színét az okozza, hogy a bolygó alacsony hőmérséklete mellett képződött metánjég a napsugárzás vörös hullámhosszát elnyeli. Úgy tűnik, hogy a Voyager-2 által a felhőzet tetején mért -214 °C átlagos értéknek számít. A Nap ultraibolya sugarainak hatására a metánból ködrészecskék keletkeznek, és ezek elrejtik az alsóbb légkört, ami az Uránusznak nyugodt kinézetet kölcsönöz. Pedig a bolygó folyamatos változások történnek. A Voyager-2 adataiból kiderült, hogy ammónia- és vízfelhők mozognak az Uránusz légkörében, a szél és a bolygó forgásának hatására. Az is kiderült, hogy az Uránusz kb. ugyanannyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, és nincs jelentős belső hője. amely egy bonyolult időjárást fenntarthatna. Újabban a Földön végzett távcsöves észlelések is lehetővé tették, hogy a csillagászok változásokat észlelhessenek meg az Uránusz légkörében.
Címkékammónia bolygó gyűrű időjárás jég Uránusz
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …