LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A petézőhelyre érkezve a nőstények habozás nélkül megkezdik a peterakást. A hímek gyakran elkeseredetten küzdenek az általában kevesebb varangyhölgyért. Közben szinte folyamatosan hallani érdes „kvekk, kvekk…” hangjukat, így jelzik egymásnak nemi hovatartozásukat. A hímek ugyanis már egészen egyszerű külső ingerekre is ölelő reflexszel reagálnak, és e jelzés nélkül egyfolytában egymást ölelgetnék, ami a szaporodás rovására menne. Ha egy hím már a víz felé menet rámászott egy ivarérett nőstényre, akkor ezzel nagy előnybe került vetélytársaival szemben. Hátsó lábaival rugdossa el őket, és a védekező hangot hallatja. Amint a nőstény kloákáján át elkezdi kitolni a petezsinórt, ráengedi ondóját, és ily módon megtörténik a külső megtermékenyítés. A zsinórban a peték két sorban helyezkednek el. A penészedéstől egy összefüggő, fehérjékből álló kocsonyás hüvely védi őket, amely a vízben megduzzad. A méteres petezsinórt, amelyben 2000-5000 pete is lehet, az anyavarangy vízinövények vagy a vízben heverő ágak köré tekeri, így a „népszerű” petézőhelyeket néha több száz ilyen zsinór szövi át. A petezsinór fölerősítése azért szükséges, mert az iszapba süllyedve a peték tönkremennének. Tehát ahol nincsenek vízinövények, ott sokkal kevesebb lárva tud kikelni. A hímek ölelési reflexét a nőstényekre alig hasonlító tárgyak is kiválthatják. Megfigyeltek már olyan varangyokat, amelyek egy gumicsizma orrát szorították magukhoz. Sőt nagy izgalmukban még egy ponty orrát is nősténynek vélhetik. Ha a nemek aránya nagyon egyenlőtlen, több hím is rámászhat egyetlen nőstényre, amely végül megfulladhat, és mivel nem védekezik tovább, még újabb hímek másznak rá. Végül egész kupac varangy ül egymáson.
