LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A böjt az orvostudományban régóta ismert terápiás módszer. De nem csak az emberi faj, hanem az emlősállatok is rendszeresen böjtölnek, amikor betegek. Nincs olyan vallás, melyben ne lenne szokásos az időszakos böjt, mint rituális testi és lelki megtisztulási szertartás. A vallásnak az orvostudománnyal ilyen fokú összevetésében nincs semmi különös, hiszen a pap elsősorban gyógyító személy is volt. Történelmünk kezdetein paporvosok voltak a társadalom vezetői, szakemberek a higiénia területén a fertőző járványok idején, dietetikusok a betegségmegelőzésben és sorolhatnánk. Természettudományos – nem okkult – alapokon gyógyászatukat és terápiáikat a természet különböző gyógyító hatásaiból állították össze. Gyógyszereiket gyógynövényekből véve böjtkúrákat javasoltak gyógyító-és megelőző céllal. Még ma is – bár sajnos egyre csökkenő számban – a különböző szerzetesek és apácák nagyfokú természetgyógyászati ismeretekkel rendelkeznek. A keresztény világban, az adventista egyházban is folyik természetgyógyász- és egészségnevelési képzés, amely egyben a missziómunka hangsúlyos területe is. Az orvostudomány rohamos fejlődésében egyre nagyobb szerepe van az újabb és újabb technikai eszközöknek, ami nagyon fontos és hasznos. Azonban sajnálatosan egyre inkább háttérbe szorulnak azok a hatásos és egyszerű gyógymódok, mint a böjt, vízkúrák, napfürdők, a tiszta levegő, amelyek egyszerűen és áldásosán, eredményesen alkalmazható terápiák. A böjtön olyan dietetikus táplálkozási rendszabályokat értünk, amikor a szervezettől megvonunk bizonyos ideig az élet fennmaradásához létfontosságú tápanyagokat. A böjtnek tehát különböző fajai és fokozatai vannak. Tágabb értelemben, napjainkban böjtnek tekinthető a vegetáriánus táplálkozás is. De böjt az is, amikor pl. a májbetegtől megvonunk minden nemű zsiradékot, vagy a vesebetegtől az állati fehérjét. Mégis a szó klasszikus értelmében böjt alatt azt értjük, ha semmiféle szilárd és főtt tápanyagot nem veszünk magunkhoz.
