LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: feltűnően erőteljes alkatú gőte, lapos és széles fején kicsiny gombszemekkel, bőre szemölcsös, izmos lábain rövid, a hegyükön sárgás vagy narancsos ujjak vannak. Az alsó élén fakó sárga farka a törzzsel legalább egyenlő hosszú, oldalról lapított, a vízben élő példányoknál széles bőrtaréj fut rajta végig. Háta sárgásszürke, olaj szürke vagy barnás; rendszerint finoman, sötéten foltozott. Oldalán világos, agyagszínű vagy vörösbarna bőrdudorok emelkednek, amelyek alatt jói kitapinthatók a bordacsúcsok, ezek nem ritkán a bőrt is átszakítják. Hasi oldala sárgás, halvány narancsos vagy szürke, általában rendszertelen foltozással. A vízben töltött nászidőszak alatt a hímek farka hosszabb, taraja szélesebb, kormánylapátként működik; felkarjuk belső oldalán sötét nászredő található. A vakgőtével együtt a legnagyobb európai gőte, teljes hossza 300 milliméter is lehet.
Elterjedése: az Ibériai-félsziget nyugati és déli részei; Nyugat- és Közép-Marokkó.
Élőhelye: buja növényzetű, nedves és kifejezetten száraz helyeken is él. A szárazon a nappalt kövek, kidőlt fák alá vagy a kiszáradt talaj repedéseibe bújva tölti.
Tápláléka: a vízben rovarlárvák, férgek, béka- és gőtelárvák, a szárazon földigiliszták, meztelen csigák és rovarok. A bordás gőte igen mohó állat, még saját fiataljait is felfalja. A szárazon elsősorban sötétben jár táplálék után. A vízben élő állatok ellenben nappal és éjjel egyaránt vadásznak. A bordás gőték szükség esetén hónapokig is böjtölhetnek minden baj nélkül.
