LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Népies neve: borsos menta, angol menta.
Eredete, története: A borsmentát emberemlékezet óta nagyra tartották. A vadon termő vízparti menta és a zöldmenta keresztezéséből tenyésztették ki. A rómaiak mártásaikat, boraikat ízesítették vele. Az ókori görögök balzsamozásnál használták az olaját.
Jellemzői: Majd egy méteresre is megnőhet, levelei enyhén szőrösek, virágzata halvány rózsaszín. Évelő növény, július-augusztusban virágzik. Ha levelét megrágjuk, csípősnek, borsosnak, majd pedig kellemesen hűsítőnek, mentolosnak érezzük.
Házikerti termesztése: Árnyas, hűvös helyen érzi jól magát, de ha a talaj kellően nedves, akkor napon is termeszthető. Megbízható helyről szerezzük be a dugványokat vagy töveket, s 30×30 centiméteres távolságra ültessük el őket! Mivel a borsmenta gyökerei gyorsan szétterjednek, könnyen kiszoríthatnak más növényeket, ezért ajánlatos nagyobb cserépben vagy dézsában nevelni.
Fűszerként: A borsmenta elsősorban teanövényként ismert, de levelével sülteket, salátákat is fűszerezhetünk. Egyes országokban az ürühúst, de más sültet is borsmentaszósszal szervírozzák. Nálunk fűszerként csak elvétve használják, pedig például néhány levélke, kakukkfűvel, majoránnával együtt igen pikáns ízt ad a pulyka töltelékének.
Gyógyításra: Jó szolgálatot tesz meghűlésnél, emésztési zavaroknál, felfúvódásoknál, epegyulladásoknál. Baktériumölő hatása van. Enyhíti a fejfájást. Illata kitisztítja az arcüregeket, segíti a légzést. A makro-biotikus étrend különösen azoknak ajánlja a borsmenta főzetét, akiknek sok a gyomorsavuk.
Kozmetikumként: A borsmentát fogkrémek, szájvizek készítésénél is használják.
