Az életszínvonal általános emelkedését mutatta a fogyasztás jelentős bővülése, elsősorban az ipari országokban. Mind nagyobb szériákban állították elő az átlagos keresetűek számára is hozzáférhető, jó minőségű fogyasztási cikkeket, amelyeket a korszakban divatossá váló nagy áruházakban és egy-egy termékcsoportra szakosodott üzlethálózatokban árusítottak.
Az életminőséget javította, hogy a városokban a lakások túlnyomó többségét komfortossá tették:
ellátták villannyal, gázzal, WC-vel, terjedőben volt a központi fűtés. A legfejlettebb országokban a falvakba is eljutott a villanyáram, megkezdődött a vízvezetékek kiépítése. Jelentősen bővült a szilárd burkolatú utak hálózata. Az autóbusz, a gépkocsi és a rövidtávú gyorsvasutak megszüntették vagy oldották a vidéki települések elszigeteltségét. Angliában már csupán a népesség 15%-a élt forgalomtól elzárt községekben.
A munka nagyobb termelékenysége, valamint a bérből és fizetésből élők érdekképviseleteinek követeléseit kifejező munkaügyi törvényhozás együttes hatására megvalósult a napi 8 órás munkaidő, és a legalább 1 napos, de egyes országokban és foglalkozási ágakban a 36 órás hétvégi pihenő, a víkend. A munkájukból élőknek is számottevően megnövekedett a szabadideje, amit pihenésre, szórakozásra, művelődésre fordíthattak. Ez időben vált szokássá a turizmus és az üdülés, a tömegek számára még csak hazai tájakon. Az 1914 nyara óta zajló viharos események növelték az érdeklődést a sajtótermékek iránt. Most már sok milliónyian olvasták a napilapokat és Tömegkultúra a képes magazinokat. Ez időben váltak közvéleményformáló hatalommá a tömegtájékoztatási eszközök (médiumok). A mozi, a rádió és a sajtó együttesen teremtették meg és szolgálták ki a népszerű igényekre épülő tömegkultúrát.
Címkékéletminőség életmód fejlődés Gazdaság komfort kultura történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
Angol-Francia-Szovjet diplomáciai közeledés
Az angol és a francia politikusok 1939 késő tavaszától megpróbálták életre kelteni a München óta …