Jegyei: nagy, karcsú, hajlékony sikló, hosszúkás feje élesen elhatárolódik a nyaktól, szeme viszonylag nagy, szembogara kerek, testpikkelyei simák, farka pedig hosszú. Teste sárgásbarna, barna vagy olajszínű, és eltekintve attól, hogy hátán és oldalán számos pikkely fehéren szegett, mintázatlan. Tarkóján oldalt halvány- vagy mélysárga, gyakran sötét keretes folt lehet. Hasa fehéres vagy sárga. Az erdei siklókon egyes tájakon gyenge hosszanti sávok jelenhetnek meg. A fiatalok színezete feltűnő: markáns fejrajzolatukon kívül sárgás vagy barnás alapon több sor sötét folt látható. Teljes hossza 140-160 cm, délen 200 cm is lehet. Elterjedése: Spanyolország északkeleti része (elszigetelten északon is), Francia és Olaszország, Szicília, Szardínia, Svájc, Németország és Lengyelország déli része, Ausztria. Csehország, Szlovákia, Magyarország, a Balkán, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak-Irán. Hazánkban a zavartalan, középhegységi erdőket kedveli.
Élőhelye: elsősorban a meleg, erősen napsütötte tájak. Lombos erdők szélén a bokrosokban, ritkás, aljnövényzetben gazdag ligetekben és sziklás, elszórtan fás tájakon telepszik meg. Az erdei sikló szívesen tartózkodik omladozó falakon vagy a művelt földek közötti összehordott kőhalmokon és kőkerítéseken. Sík-, domb- és hegyvidéken (1800 m-ig) egyaránt megtalálható.
Életmódja: e nappal és szürkület idején aktív faj április közepén vagy május elején hagyja el téli szállását. Ekkor idejének nagy részét napozással tölti. A nászidőszak május végén vagy június elején kezdődik.
Címkékéletmódja élőhelye erdei hüllő kígyó sikló
Ezt mindenképpen olvasd el!
Harapós teknős, az aligátor teknős
Az aligátor teknős az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Szereti a lassúbb …