LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Élőhelye: tiszta vizű patakok és csermelyek környéke, elsősorban a lomberdőben gazdag dombvidékeken és közép-hegységekben. A dús növényzetű szurdokokat és a mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket kedveli, valamint az olyan öreg lombos erdőket, ahol sok a kidőlt fa és a farönk. 400 m alatt ritkán fordul elő; jórészt 700 és 1000 m közötti magasságban él, de helyenként (p1. a Balkánon) még feljebb a hegyekben is megtalálható.
Életmódja: a foltos szalamandra rendszerint szürkületkor és éjjel tevékeny. Borús, esős időben azonban bármely napszakban elhagyhatja rejtekét. A nyugalmi időszakban természetes üregekben, kisemlősök vackában, sziklarepedésekben, valamint kidőlt fák vagy farönkök alatt húzódik meg. Magányosan él, de egy-egy különösen jó búvóhelyen többedmagával, esetleg alpesi gőtékkel együtt találhatunk rá. A foltos szalamandrák az aktív időszakban lassan, testüket a földtől kissé felemelve sétálgatnak. Egy-egy rövid szakasz után általában hosszabb szünetet iktatnak be, hasukat leengedve pihennek, de fejüket ekkor is figyelmesen feltartják. Megriasztva fürge menekülésre is képesek, de mivel erejük gyorsan lankad, hamarosan ismét a jól ismert „szalamandrajárásban” cammognak tovább. A párzási izgalom idején különösen aktívak és mozgékonyak. A hímek ilyenkor nyugtalanul mászkálnak a nőstények után, vagy magasra emelt fejjel figyelik közvetlen környezetüket. Látótávolságukon belül minden feltűnő mozgásra reagálnak, sietve odafutnak, és először bármely fajtársukat nősténynek vélik.
