LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit.
A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé a tengerpart homokjába szúrt, hogy annak hegyére ülve tárgyaljon vele, majd a szumó elődjének tartott, Takeminakatával (Ókuninushi fiával) vívott küzdelem során a karja változott karddá.
Ennek a történetnek köszönhetően tartják ezt a kamii a kard istenének.
A kardisten Takemikazucsi az első császárnak tartott Dzsimmu császár legendájában is fontos szerepet játszik. Mielőtt még Dzsimmuból császár lett volna, az ország meghódítása közben tőrbe csalta egy rosszakarója, így egész serege odalett. Az eseményeket az Égi Világból figyelemmel kísérő Takemikazucsi egyedülálló módon segítette meg. Mialatt ő maga változatlanul az Égben tartózkodott, lebocsátotta szent kardját a földre, hogy annak mágikus erejével támogassa Dzsimmut. Nem Dzsimmu vágta le a karddal az ellenséget, hanem úgy mondják, a kard mágikus ereje önmagától kaszabolta le azt. Valójában ez ugyanaz a kard volt. amelyet Takemikazucsi „az ország átengedésének mítoszában” is használt, a neve Fucu-no-mitama-no-curugi.
Dzsimmu ezután végrehajtotta az ország egyesítését, és az első császár lett belőle. Mivel mindez Takemikazucsi segítsége révén ment végbe, Dzsimmu hálából szentélyt alapított a tiszteletére Kasima földjén. Ez a mai Kasima-szentélyt, ahol Takemikazucsi szimbólumaként még napjainkban is nagy becsben tartják a Fucu-no-mitama-no-curugit.
Ráadásul Kasima területén – különösen a Kasima-szentélyben – a Fucu-no-mitama-no-curugi isteni művészetének örökségeként a régi időktől virágzik a harcművészet, és mind a mai napig a harcművészet szent helyeként ismerik.