Hat hónapos kora körül a kisbaba általában kinövi a csecsemőkádat, ekkor el kell kezdeni a nagy kádban való fürösztést. Ha attól tartunk, hogy a baba megijed a felnőtt kád méretétől, eleinte tegyük a babakádat a nagy, de üres kádba, hogy hozzászokjon. Elég kényelmetlen a babát a felnőtt kádban füröszteni, mert tartani kell a karját, amíg nem tud egyedül ülni. Ne a kádba hajolva fürösszünk, mert hátunknak így nagyon megerőltető. Térdeljünk a kád mellé és mindent, ami szükséges tegyünk magunk mellé a padlóra. Tegyünk csúszásgátló gumiszőnyeget a kád aljára és legfeljebb 10-13 cm magasra eresszünk bele vizet. A ficánkoló, rugdalózó babának nem sok kell, hogy a víz alá csússzon, tehát állandóan éberen kell vigyáznunk rá. Soha, de SOHA ne hagyjuk a babát egy percig se a fürdőkádban egyedül, ne forduljunk el, hogy valami mással foglalkozzunk a fürdőszobában. Ha csöng a telefon, ne vegyük fel vagy vigyük magunkkal a vizes kisbabát. Sokat kockáztatunk azzal, ha akár csak egy másodpercre is ott hagyjuk a babát! Amikor már nagyobb és egyre többet csúszik-mászik a földön, gyakrabban kell mosdatni. Ekkor már nem ijed meg attól, hogy levetkőztetjük, biztonságban érzi magát a vízben, jobban élvezi a fürdetést. A fürdés idejét tegyük minél élvezetesebbé és zavartalanabbá. Ha már fel tud ülni a baba, a fürösztés végén adjunk neki időt, hogy kedvére pancsoljon és játsszon játékaival. Legyen kéznél hajó, kacsa, szivacs vagy bögre, amivel kísérletezhet és megfigyelheti, hogy mit lehet velük csinálni a vízben. Ha két gyerekünk van, időnként tegyük be őket a kádba együtt: a nagyobb játszani tud a kistestvérrel és megtanítja milyen jó játék a vízben lenni.