LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merkúr, és háromnegyed akkora mint a Mars. Nevét a görög mitológiában szereplő szép ifjúról kapta, akit felvittek az Olümposzra, Zeusz mellé, és az istenek pohárnoka lett. A Ganymedes szikla és jég 60:40 arányú keverékéből alakult. Ez későbbiekben differenciálódott, és ma a holdnak egy sziklából álló, felső köpenye van, továbbá egy jeges kérge, amelyen világos és sötét területek váltakoznak. A sötét terület becsapódási kráterektől ragyás, ami azt sugallja, hogy ez egy öregebb felszín. A kör alakú, világos, „újraalakultnak” vélt területek kisimult és megtöltött krátermaradványok, amelyek a régmúltban képződtek a jeges felszínen. A sötét területre is jellemzők a 7 km hosszú, barázdának nevezett mélyedések. Ezek akkor keletkezettek, amikor felszín alatti jég folyt a nemrég alakult kráterekbe, a felszínen végigvonszolódó anyag pedig az íj alakú, görbült teknőket hozta létre. A vízjégben gazdag, és a szén-dioxidból álló jégfoltokkal tarkított, világos területen is van néhány kráter. A területet össze vissza karcolják a vályúk, és gerincek, amelyek a hold felszínének tektonikai mozgásaiból keletkeztek.
A Callisto a Galilei-holdak közül a legtávolabbi, a második legnagyobb és a legsötétebb is, bár világosabb a Föld Holdjánál, mivel felszíne jeget is tartalmaz, ami visszaveri a napfényt. Kialakulása óta a Callisto nem sok belső változáson ment át. Az eredeti szikla és jég keveréke csak részben differenciálódott, így a hold sziklásabb a központja felé és jegesebb a kérge felé. Felszíne, amely kráterekből és meteor becsapódások által létrehozott többgyűrűs szerkezetektől sebhelyes, kevés jelét mutatja geológiai aktivitásnak. Nem úgy tűnik, hogy a Callistót lemez tektonika vagy kriovulkanizmus (amikor a jég úgy viselkedik, mint a vulkanikus láva) alakította volna, bár a jég helyenként erodálta a sziklákat, a kráterek peremét letarolta vagy a falát bedöntötte. A krátereket az északi mítoszok hőseiről és hősnőiről nevezték el, viszont nagy, gyűrűs alakzatokat, mint a Valhalla-medencét az istenek és hősök lakhelyéről. A kb. 2600 km méretű medencét valószínűleg egy nagy meteorit becsapódása okozta még a kezdeti időszakban, s ez megtörte a hideg, törékeny kérget, így lehetővé téve, hogy az előzőleg felszín alatt lévő jég elárassza a becsapódás helyét.
