LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Amennyiben a gyógynövényeket a kellő időben, valamint az előírt szabályoknak megfelelően gyűjtöttük, máris biztosítottuk a jó minőség első feltételét. A jó minőség további megőrzése érdekében a megszárítást is a legnagyobb gondossággal kell végezni.
Gyűjtés után a friss gyógynövényeket megszárításra haladéktalanul ki kell teríteni. Nem szabad huzamosabb ideig zsákokban vagy halmokban tárolni, mert befüllednek, színüket elvesztik, értékük csökken.
A gondosan megszárított gyógynövényekre jellemző, hogy a megkívánt színüket és szagukat megőrizték. A tetszetős külső gyakran az áru értékének biztosítéka. Egyedül a pipacs és az erdei mályvavirágok színe változik meg a szárítás közben: a pipacs tűzpiros színe bíborlilává, az erdei mályva rózsaszín virága pedig kékké változik.
Általános szabályként kell megjegyezni, hogy a virágok, a levelek és a száras növényi részek (füvek, herbák)szigorúan árnyékos helyen szárítandók; a gyökerek, a kérgek, a termések akár napfényre is kiteríthetők.
A gyógynövényeink szárítása történhet akár a padláson, vagy egyéb tiszta, jól takarítható, szellőztethető és lehetőleg világos helységben.
Elegendő szárítótér álljon mindig rendelkezésre, mert minél vékonyabb rétegben teríthető ki a friss anyag, annál rövidebb idő alatt lehet eredete színében is jól megszárított árut előállítani. Fontos a bőséges szárítótér azért is, hogy annak hiánya ne gátolja a gyűjtés folytonosságát. Inkább még a szükségesnél is bővebb legyen a szárítótér, mert arra is számítani kell, hogy gyűjtés közben az időjárás esősre változik, s a kiterített anyag lassabban szárad, holott a gyűjtés az esők szüneteiben mégis folyik.
A megengedettnél vastagabb rétegben kiterített anyag nemcsak hogy lassabban szárad meg, hanem ha még a szükséges átforgatását is elmulasztjuk, be is fülled, megpenészedik.
