A Hamilton kopó egy vég kutyafajta. Létrejötte az 1800-as évekre tehető. Nevét tenyésztőjétől A. P. Hamiltontól, a svéd Kennel Klub alapítójáról kapta, aki az angol rókakopót és a nyulászkopót német kutyafajtákkal – a már kihalt Holstein kopóval valamint hannoveri vérebbel – keresztezte. Az első svéd kutyakiállításon, 1886-ban 189 kopót neveztek. Köztük volt Pang és Stella, Hamilton gróf tulajdonában. A párról készült festmény ma a Svéd Kennel Klub birtokában van. Ezt a párt tartják a fajta alapító tenyészpárjának. 1921-ben kapta a Hamiltonstövare azaz a Hamilton kopó nevet, a fajta létrehozójának tiszteletére.
Testfelépítése: Megnyerő külsejű, teste arányos felépítésű, magas termetű eb. Feje hosszúkás és szeme sötétbarna. Füle a fejéhez simulva lelóg. Törzse hosszú, háta egyenes, mellkasa széles és mély. Végtagjai izmosak, egyenesek. Farka lelóg. Szőrzete rövid, testhez simuló. Színe fekete-vörös-fehér. A kanok marmagassága legalább 50-60 cm, a szukáké legkevesebb 46-57. Testsúlyuk körülbelül 25 kg. Hazájában a legnépszerűbb kopófajta.
Alkalmazása: Nagyvadra, őzre, szarvasra, vaddisznóra vadásznak vele elsősorban. Nehéz terepen igencsak elemében van. Kiválóan úszik. Nagyszerű állóképességű kutya
Természete: Mozgékony és bátor. Intelligens, engedelmes, könnyen kiképezhető, kellemes természetű. Az ő állóképessége ellenáll a hideg, zord körülményeknek is. Általában egyedül vadászik. Szüksége van egy nagy a mozgás, és előírja a rendszeres fogmosás.
Alomszám: 4-7 kölyök
Eredeti neve: Hamiltonstövare
Profil: vadászkutya