LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: izmos testű kígyó, feje jól elhatárolt, háromszögű vagy szívalakú, az orr csúcsán feltűnő, lágy szarvacskája van.
Pupillája függőleges állású, testpikkelyei ormósak, farka rövid. Színezete figyelemre méltóan változatos: lehet fehéres-, világos- vagy sötétszürke, sárga, olajzöld, barnás vagy téglavörös. Hátán egy keskenyebb vagy szélesebb, cikcakkos vagy hullámos szalag fut, amely a szürke vagy barna legkülönfélébb árnyalatait öltheti, de lehet tégla- vagy borvörös, akár még fekete is. Főként a hímek oldalán a hátszalagéhoz hasonló színű foltok vonulnak. A has szürke, szürkéssárga, vörösesszürke vagy feketés, finom rajzolattal vagy anélkül. A farok hegye fakózöldes, sárga, narancs- vagy téglavörös lehet. Az egyszínűbb nőstényekkel szemben a hímek kontrasztosabbnak tűnnek, fejükön többnyire jellegzetes minta tűnik fel. A testhossz 70-80, egy-egy példánynál akár 110 cm; a szigeteken ellenben rendszerint alig hosszabb 40-50 cm-nél. Elterjedése: Észak-Olaszországtól, Stájerországtól és Karintiától a Balkánon át Kis-Ázsiáig, Szíriáig és a Kaukázusig, sőt azon túl is honos.
Élőhelye: görgeteges lejtők, sziklafalak és ritkás lombos erdőkben lévő nagyobb kőhalmok. 2000 m magasságig terjedt el. Életmódja: a homoki vipera nappal és szürkületkor tevékeny. Kora reggel összetekeredve vagy elnyújtózva nagyokat fürdőzik a verőfényes napsütésben. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, beljebb húzódik a félárnyékba. Rendszerint komótosan mozog; a veszély elől azonban meglepően gyors siklással tűnik el rejtekhelyén.
