A jégmadárról gyakran az a kép jut eszünkbe, amint ragyogó kékes testével belevágódik egy patak vizébe, majd rövidesen felbukkan és magasba röppen, csőrében egy hallal. Ám a jégmadaraknak csupán egyharmada él vízközelben, számos faja él trópusi esőerdőkben, korallszigeteken, sőt még sivatagokban is.
Azok a fajok, melyek hallal táplálkoznak, mesterei a halfogásnak. A jégmadár türelmesen fürkészi a vizet egy faágról, és ha megpillant egy halat, még mindig vár: figyelembe veszi a fénytörést, mivel emiatt a hal máshol látszik, mint ahol valójában van. Majd beleveti magát a vízbe, mint egy szigony, szárnyait behúzva csapódik sebesen a víz alá és már viszi is zsákmányát. A hidegebb vidékeken megfigyelhető, hogy még a vékony jeget is képes áttörni a csőrével, hogy halhoz jusson.
A jégmadarak párválasztási ceremóniája nagyon szórakoztató: néhány faj a levegőben kergetőzve választ párt magának, majd a hím fészekrakási tudományával kápráztatja el a nőstényt. Néha etetés is hozzátartozik ehhez a ceremóniához: a hím egy falat ízletes ételt kínál párjának, hogy bebizonyítsa rátermettségét.
A jégmadarak nem olyan fészket építenek, mint a többi madár. Néhány faj alagutat váj egy árok vagy folyó falába, és ennek végében készít fészket. Mások faodúba vagy éppen nyulak vackába, termeszvárakba költöznek be.
A fiókák gondozása nem könnyű feladat, ám a hím is kiveszi részét belőle, néhány fajnál pedig megfigyelték, hogy azok a madarak is besegítenek, akik éppen nem költenek. Ezek segítenek melegen tartani a tojásokat, később pedig gondot viselnek az apróságokról. Egyszer egy hím sikeresen felnevelte fiókáit azután, hogy anyjuk a kikelésük előtt négy nappal elpusztult.
Bár a jégmadaraknak kevés természetes ellenségük van, a számuk csökken a folyók és vizek szennyezése és az erdőirtás miatt. Körülbelül 25 jégmadárfaj került fel a veszélyeztetett fajok listájára, mérsékelten és súlyosan veszélyeztetett kategóriákban.
Címkékesőerdő jégmadár sivatag veszélyeztetett faj víz