Az ivadékok születéskori fej-törzs hossza csupán 25 mm; ivarérettségüket kb. 2 évesen érik el. A kaukázusi faligyík reggel 8-10 óra között bújik elő rejtekhelyéről, amely általában sziklarepedés vagy üreg. Kiadós napfürdőt vesz, majd egész nap tevékenykedik, és este 7 óra körül tér vissza búvóhelyére. E túlnyomórészt földön mozgó fajt elsősorban a kígyók tizedelik, pl. a rézsikló, a haragos sikló és a kaukázusi vipera. A fiatalokat főként a madarak pusztítják.
Tápláléka: zömmel legyeket és más két-szárnyúakat fogyaszt, de pókokat, ászkákat, hangyákat, férgeket és csigákat is. Érdekes az a megfigyelés, hogy nemcsak akkor zsákmányol repülő rovarokat, amikor azok leszállnak, hanem a levegőben is elkapja őket, pontosan kiszámított hatalmas ugrásokkal.
Egyéb: kedvező éghajlatú területeken a kaukázusi faligyík az év 9-11 hónapját aktívan tölti el. A legjobb telelőhelyeken nagy számban gyűlnek össze a gyíkok, hogy ott együtt vészeljék át a hideg évszakot. Az ilyen szállásokon akár 300-400 példány is telelhet. Melegebb tájakon már március elején előbújnak; egy darabig még a téli szállás közelében maradnak. anélkül hogy a hímek között komolyabb összetűzésekre kerülne sor. Csak akkor válnak agresszívabbá, amikor már szétszóródtak és a hímek elfoglalták revírjüket. A kaukázusi faligyík a kisebb ragadozókkal szemben különleges módon védekezik. Ha pl. kisebb kígyó szorítja sarokba, egyik hátsó lábát szájába véve gyűrűt alkot, támadója így nem tudja lenyelni. A többi gyíkhoz hasonlóan e faj is elsősorban látása útján tájékozódik.
Címkékéletmód fali gyík Hüllők kaukázusi táplálék
Ezt mindenképpen olvasd el!
Harapós teknős, az aligátor teknős
Az aligátor teknős az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Szereti a lassúbb …