Kemoterápia

A beteget olyan gyógyszerekkel (sejtmérgekkel, citosztatimukokkal) kezelik, amelyek a ráksejtek szaporodását gátolják és/vagy azokat megölik. Ezen rákellenes szerek lényege, hogy a gyorsan szaporodó, burjánzó sejtekre – a ráksejtekre – hatnak elsősorban. ugyanakkor a kemoterápiás szerek hatása nem csak a rákos sejteket érinti. Sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki mindazokra a sejtekre, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak. Ilyenek például a hajhagymák.
Van, amikor egyedül a kemoterápiás kezeléssel gyógyulás érhető el, főként a vérképző szervek rosszindulatú daganatai, leukémiák, limfómák esetében. Gyakran viszont a sebészeti és sugárterápia eredményeinek javítása érdekében, annak kiegészítéseként kerül alkalmazásra. Ezt adjuváns kemoterápiás kezelésnek nevezik.
A kemoterápiás gyógyszerek adagolása a szertől és a körülményektől függően többféle módon történhet: szájon át (pirula, kapszula vagy folyadék formájában), valamelyik nagyobb vénán keresztül (intravénásan), illetve a bőr alá vagy az izomzatba fecskendezve.
A kemoterápiás kezelés nem feltétlenül tesz szükségessé kórházi bentfekvést. Megfelelően felkészült szakrendelőkben, járóbetegrendelés keretében, esetleg az orvos rendelőjében vagy a beteg otthonában is elvégezhető a kezelés. Ez mindenekelőtt az alkalmazott gyógyszer jellegétől, a helyi adottságoktól és sok más tényezőtől függ.
A kemoterápiás kezeléstől nem várható azonnali, gyors, látványos javulás. A hatása eredményesség esetén is jóval később, több kemoterápiás kúra befejezése után mutatkozik.
A kezelés megkezdése előtt feltétlenül kérjünk tájékoztatást a mellékhatásokról és az azok elleni védekezésről!

Mellékhatások
Szervezetünkben a csontvelősejtek, az emésztőszervek (szájüreg,nyelőcső, gyomor, bél) nyálkahártyájának sejtjei, valamint az ivarszervek (petefészek, ill. here), továbbá a szőrtüszők és hajhagymák sejtjei szaporodnak gyorsan és folyamatosan. A kemoterápia tehát az egészséges sejtek közül főként ezeket károsíthatja.
Emiatt aztán a leggyakoribb mellékhatások a következők:
Hányinger, hányás, szájszárazság, ízérzési zavaron, étvágytalanság, hasmenés, gyengeség, hajhullás.
Gyakori a vérzékenységre, fertőzésekre való fokozott hajlam, és a gyengeséget okozó vérszegénység. Ezt a kemoterápiás szereknek a csontvelőre, a vérképző sejtekre kifejtett károsító hatása idézi elő-
Nagyon fontos: a hatások egyéniek, többségük a kezelések befejezése után rövid időn belül teljesen megszűnik.