LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: izmos, vaskos testű kígyó, feje csak kissé különül el a nyaktól, feltűnő, vöröses szemének pupillája függőleges állású.
pikkelyei ormósak, farka elég rövid. Háta fehéres-, ezüst- vagy világosszürke, de lehet sárgás, vörhenyes, rézszínű vagy fekete is. Fején gyakran X alakú vagy ahhoz hasonló jegy látható, szemétől pedig sötét csík fut hátra a nyakáig. Hátán széles, zegzugos szalag vonul végig, a hímeknél ennek színe a bársonyos sötétbarnától a mélyfeketéig terjedhet, az alapszíntől élesen elüt. A nőstények hátszalagja barna vagy csokoládébarna, kevésbé kontrasztos. A test oldalán egy sor nagy, sötét folt tűnik elő. A has feketés, sokszor élénkebben vagy elmosódottan foltos, a farok alsó oldala sárgásfehér vagy narancsszínű. A kifejlett kori hossz 55-60, ritkán 70, sőt ki-vételesen 80 cm is lehet.
Elterjedése: Észak- és Közép-Európa (Írország kivételével), valamint Közép-Ázsia az Amurig és Szahalin szigetéig. Magyar-országon csak néhány elszigetelt állományban él, így a Zempléni-hegységben, a Tiszaháton, valamint Somogy és Zala megye néhány pontján. Az ezeken a területeken kívüli előfordulások mind téves fajfelismerésen, más kígyókkal (elsősorban a rézsiklóval) való összetévesztésen alapulnak.
Élőhelye: napos helyeken él, utak mentén, ahol sok bokor és lágyszárú nő, szederrel és csalánnal benőtt irtásokon, ahol meghagyták a fatuskókat, tőzeglápokon, ártéri erdőkben és napsütötte, buja növényzettel borított görgeteges lejtőkön. Alföldön és magashegységben (3000 m-ig) egyaránt megél. Főként ott érzi jól magát, ahol nagy a napi hőingadozás, valamint magas a talaj és a levegő nedvességtartalma.
