LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Tápláléka: elsősorban rágcsálókat fogyaszt, de helyenként a gyepi béka, másutt az elevenszülő gyík vagy a cickányok képezik fő táplálékát. Rendszerint lesben áll, de portyázni is szokott, a felszínen és a föld alatti járatokban egyaránt. Ha észrevett egy pockot, igyekszik lassan megközelíteni. Marás után többnyire elengedi, és megvárja, amíg hat a méreg. A pocok gyakran még több méterre el tud futni, mielőtt elpusztulna. A vipera még vár egy darabig, aztán száját szélesre tátva mozgékony állkapcsait ismét a megfelelő helyzetbe hozza, és nyelvét szaporán öltögetve elindul megkeresni a zsákmányt. Ebben kizárólag kitűnő szaglása segíti. Ha nyomra lelt, azt mohón követi. Áldozatát rendszerint a fejénél fogva nyeli le: e művelet 15 percig vagy akár még tovább tarthat. Egy kifejlett vipera 2-3 pockot is meg tud enni egymás után. Ekkor az állat elnehezül, tevékenységét a minimumra csökkenti, és valamely meleg helyre vonul, ahol teste az emésztéshez szükséges hőmérsékletre áll be.
Egyéb: a keresztes vipera legádázabb ellenségei a sünök. Bár a viperaméregre egyáltalán nem immúnisak, tüskéik megvédik őket. A görény, a vaddisznó és sok madárfaj, pl. a holló, a baglyok, ragadozó madarak, gémek és gólyák is pusztítják. A legérzékenyebb veszteségeket azonban az ember okozza: a viperákat még ma is sokfelé üldözik, a lápok kiszárítása és az élőhelyek művelésbe vonása miatt pedig egyre több helyről kiszorulnak. A keresztes vipera marása csak ritkán halálos, de komoly következményei lehetnek, súlyos fájdalmakat és akár évekig tartó sorvadást okozhat.
