LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az első világháború második évétől döntő jelentősége lett a hátországnak. Kezdetben a háborús propaganda mindkét oldalon sikerrel manipulálta a közvéleményt. Mindenütt lelkes tömegek özönlötték el az utcákat, propaganda Párizsban ugyanúgy mint Berlinben a gyors győzelmet remélő, önként is bevonulni hajlandó katonák, és a háborút nemzeti ügynek hívő tömegek hazafias és az ellenséges nemzeteket gyalázó dalokat harsogtak. Az egyházak mindenütt megáldották a hadbavonulók fegyvereit, s a szellemi elit képviselőinek egy része is igyekezett érveket keresni a háború támogatására. Az egyik oldalon a kis népek jogainak, a demokráciának a védelme, a német barbárság megbélyegzése, a másikon az orosz önkényuralom megtörése, az elnyomott népek (főként a lengyelek) felszabadítása volt a fő jelszó.
A háborús lelkesedés másik oka az volt, hogy Európa népei mintegy fél évszázada nem viseltek komoly háborút. Az emberek nem érzékelték, milyen szédületes fejlődésen ment keresztül ezalatt a technika, s fogalmuk sem volt arról, milyen szenvedéseket idézhet elő a modern gépi- és vegyiháború. A békevágy akkor kezdett erősödni, amikor tömegével tértek haza a súlyos sebesültek, rokkantak, és érkeztek az értesítések az elesettekről. A hátországban pedig mind nehezebbé vált a megélhetés.
A kezdeti időszak lelkesedését az elhúzódó háború a növekvő veszteségek, valamint az ellátási nehézségek miatt érzett fásultság, majd elkeseredés váltotta fel. A hosszú háborúhoz majd mindenütt, – különösen a központi hatalmak országaiban – hiányoztak a tartalékok. Az éhínséghez közelálló állapot jellemezte Németországot és Ausztriát, de Magyarország helyzete is romlott. A mozgósítások következtében visszaesett az ipari és a mezőgazdasági termelés.
Az államnak többé-kevésbé minden országban be kellett avatkoznia a termelés irányításába, a nyersanyagok, a munkaerő elosztásába, a bér- és munkaviszonyok szabályozásába. A háborús kivételes rendszabályok mindenütt lehetővé tették a tulajdonjog korlátozását.
