LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Lengyelország lerohanása
1939. szeptember 1-jén hajnalban a néhány nappal előbb Danzig kikötőjébe „látogatás” címén befutott Schleswig-Holstein nevű német hadihajó lőni kezdte a Westerplatte-félsziget lengyel őrszázadát. Ugyanebben az időpontban szárazföldön és levegőben hadüzenet nélkül megkezdődött az általános német támadás Lengyelország ellen. A brit és a francia kormány ultimátumban szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelországból. Miután a német kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3-án mindkét kormány hadat üzent a Harmadik Birodalomnak.
Kitört a második világháború.
A mintegy 1,6 millió főnyi német hadsereg 2800 páncélossal, 2000 repülőgéppel támadt Lengyelországra. A szeptember 1-8. közötti héten minden frontszakaszon áttörték a lengyel védelmet. Kéthetes küzdelem után már csak egyes elszigetelt lengyel ellenállási gócok maradtak. A lengyel kormány szeptember 17-éről 18-ára virradóra elmenekült az országból, és Angliában emigráns kormányt alakult.
„Meglepődtünk azon, hogy Franciaország nem támadta meg Németországot a lengyelországi hadjárat idején… végül is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak háborút viselni ellenünk.”
(Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht főparancsnokságának vezetője)
1939. szeptember 17-én a szovjet hadsereg támadást indított Kelet-Lengyelország ellen. A szovjet haderővel – néhány kisebb összetűzéstől eltekintve – a lengyel csapatok két oldalról szorongatott helyzetükben nem vették fel az eleve reménytelennek ítélt küzdelmet, letették a fegyvert, és zömmel Románián, illetve Magyarországon át Franciaországba menekültek. Magyarország szeptember 18-án megnyitotta előttük határát. 1939. szeptember 28-án Moszkvában Ribbentrop és Molotov határ- és barátsági szerződést, valamint egy külön titkos jegyzőkönyvet írtak alá. Lengyelország felosztásáról és az érdekszférákról.
A Szovjetunió kb. 190 ezer négyzetkm-rel növelte területét, határát 250-300 kilométerrel tolta el nyugati irányba.
Az új határvonal lényegében egybeesett az etnikai határral, amelyet még az első világháború után Curzon brit külügyminiszter vont meg. Hitler ugyanakkor Nyugat- és Közép-Lengyelországban ún. Lengyel Főkormányzóságot hozott létre, a többi területet a birodalomhoz csatolta.
