LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Napközben olyan, mint egy nagy rongyszőnyeg, de amint leszáll az este nem ismer félelmet! Tanyák, porták megbecsült kutyája, szerencsére népszerűsége a mai napig nem csökkent! Tökéletes kutya, igazi területvédő fajta.
Sok-sok évvel ez előtt kerestünk egy kutyafajtát, ami több feltételnek is meg kellett, hogy feleljen! Ne legyen idegbeteg, hamisságra hajlamos, ne egye meg a haszonállatainkat, beleértve a kisebb tyúkokat és a nagyobb falat lovakat is. Ha mód van rá, bátran kimehessenek a gyerekeink az udvarra, akár étellel is a kezükben, anélkül, hogy keresztben lenyelné őket. Ne egy gazdás típus legyen, aki csak egyetlen falkavezért tűr meg maga mellett. Elviseljen más kutyákat is, ne legyen magának való, mogorva, egykutyás típus.
Nagyon sok kutya fajtát megnéztünk, utána olvastunk minden számításba jöhető egyednek. Aztán előtérbe került ez a szép Magyar fajta. Csak jót hallottunk felőle, ezért emellett döntöttünk.
Kutyáinkat szeretjük párban tartani, egyrészt mert így olyan szépek, másrészt mert így megvan a falka hangulata is.
Ezért aztán nyakunkba vettük a kutyahirdetési portálokat és kerestünk két, egymástól jó messze lakó kutyatenyésztőt, bízva abban, hogy a szuka és a kan nem lesznek rokonságban. A szukát egy családi háztól vettük, míg a kant egy tanyáról.
A kis kan megvételekor jöttünk rá, hogy valóban a tanyák rendíthetetlen őre. Elmentünk egy címre, ahol a kölyköket hirdették. A főúttól messzebb, kisebb-nagyobb mezőgazdasági gépek árnyékában már látszottak a fehér gombolyagok. Aztán előkerült az anyjuk is, aki nem túlságosan lelkes farokcsóválással, de annál vadabb ugatással jelezte gazdájának, hogy idegen van az udvaron. Alig telt egy pár perc, megjelent a birtok ura. Nem, nem a gazda, hanem a kutyák apja, egy hatalmas, földig érő subaszőnyeggel megáldott, cápa méretű fogakkal felszerelt, hangosan és mélyen ugató kolosszus. Akkora volt, hogy a kocsi ablakán túl ért a háta. Mosolyogva jött felénk a birtok gazdája, biztatva minket a kiszállásra. Ááááá, nem volt nekünk annyi bátorságunk. Balról a szuka, és mindenhonnan a kan vette körbe a kocsit. Rémképeim alapján arra számítottam, hogy a kutyák nekiesnek a gumiknak és lelkesen behabzsolják, ahogy mi szoktuk a fánkot. Összenéztünk a párommal és egybehangzóan megállapítottuk, hogy mi nem szállunk ki, az már egyszer biztos. A gazda biztatott, a kutyák ugattak, mi cidriztünk. Aztán felül kerekedtünk a pánikon és csak annyit kérdeztünk: -A kiskutyák apja az itt acsarkodó hímnemű jószág? -Igen. Mondta a gazda.
És mint a mc drive-ban, kértük, hogy nyújtson be az ablakon egy kan kölyköt, anélkül, hogy a szülők bejutnának az utastérbe…
16 évig voltak hűséges társaink, vigyáztak ránk és értékeinkre, és soha, de soha nem bántuk meg, hogy ezt a fajtát választottuk!!!
