LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Kréta az i.e. III. évezred körül érte el fénykorát, melyet a mondabeli Mínosz királyról mínoszi kultúrának is neveznek.
A régi paloták időszakában i.e. 2100-1700 között épültek az első monumentális paloták ( például Knósszosz, Phaisztosz, Mallia), ezekről azonban az i.e. 1700 körüli természeti katasztrófa és az azt követő átépítések miatt igen hiányos a tudásunk.
A krétai művészet virágkora az i.e. XVIII-XVI. század; az új paloták időszaka, ennek emlékei a hatalmas paloták (Knósszos, Phaisztosz, Mallia és Zakro), villaépületek (Amnisszosz, Tüllisszosz).
1894-ben Evans angol tudós találta meg az ősi várost, Knósszoszt, és feltárta Mínosz király palotájának romjait.
A palota hatalmas méretei, a lakószobák falait díszítő festmények nagy gazdagságról árulkodtak.
A knósszoszi király hatalmának szombóluma volt a labrüsz, a kettős bárd.
Erről kapta a nevét a kettős bárdok háza, a labürinthosz( labirintus).
A krétai fejlődés másik bizonyítéka az úgynevezett lineáris A írás, melyet a palotákban működő hivatalnokok alakítottak ki a korábban használt képírásból, a mínószi hieroglifákból.
( A kutatók eddig még nem tudták megfejteni sem a hieroglifákat, sem a lineáris A írásjegyeit, sem a Krétán előkerült „phaisztoszi korong” képi jegyeit).
A virágzó kézművesség legfontosabb bizonyítékai az úgynevezett „Kamaresz-vázák”, melyek nevüket lelőhelyükről, az Ida hegység barlangjáról kapták.
Ezeket a gyakran tojáshéj vékonyságú agyagedényeket sötét alapon vörössel, sárgával és fehérrel festett növénymintával díszítették.
