Az ókori Görögország hitvilága

A sokistenhívő (politeista) görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki.A bevándorló akháj pásztorok istene volt Zeusz, a villámokat szóró későbbi főisten, s az itt élő földművelő pelaszgok termékenységistene lehetett Gaia.Vettek át isteneket Kis-Ázsiából, mint Kronoszt, vagy Apollónt.A totemizmus maradványai is fellelhetőek, hiszen gyakran szerepelnek állat alakjában az olümposziak.Például Zeusz bika, vagy kígyó, Pallasz Athéné bagoly formájában ismert.A görögök isteneiket ember formájúként tartották számon (antropomorf), és a róluk készült műalkotásaikban is így ábrázolták őket.De nem csak külső tekintetében hasonlítottak az égiek a földiekre, hanem természetük, vágyaik is az emberi példát követték.Az istenek szerettek, csaltak, loptak, féltékenyek voltak egymásra : ez mind-mind emberi tulajdonság.Zeusz volt a főisten, és őt követték az előkelő és szerényebb istenek.De persze különböztek is a halandó földi emberektől, elsősorban abban, hogy ők halhatatlanok voltak, vér helyett a halhatatlanság nedve csörgedezett az ereikben.Igaz, ők is ettek, és ittak, de csak ambróziát és nektárt.Noha erejük, hatalmuk óriási volt, a Sorssal (Moira) ők sem szegülhettek szembe.

Persze, minden istennek megvolt a maga „illetékességi területe”, amely széles tevékenységi kört jelentett.Például Poszeidón, a félelmetes erők ( földrengés, tengeri vihar) ura, s csak leegyszerüsítve nevezzük a tenger istenének.Pallasz Athénét pedig, a céltudatos tevékenységek pártolóját a bölcsesség istenének nevezzük.