LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mítoszokban szereplő másik égi kard a Kuszanagi-no-curugi, mely a „Három szent ereklye” egyikeként hagyományozódott a régi császári családra, és a császári hatalom szimbólumaként mind a mai napig fontos szerepet játszik a japán társadalomban.
A korai időkben a császár mágikus uralkodó volt. A ceremóniák révén lépett kapcsolatba az istenekkel, így gazdag termést hozó szerepet töltött be. Ehhez szolgálhatott eszközként a kard, a tükör és a bab-alakúra csiszolt gyöngy. Ez, a mágikus etikettben fontos eszközként funkcionáló három kincs automatikusan a soron következő császárra hagyományozódott, e szokás pedig rendszerbe foglalva mind a mai napig generációról generációra szállva fennmaradt. A három kincs ma „Három szent ereklye” néven a császári rang jelképe, amelyek nélkül a császárt nem ismerik el.
A Japánt kormányzó császári család számára régtől fogva ilyen nagy jelentőséggel bíró „három szent ereklye” egyikének, a Kuszanagi-no-curuginak szentségéről a következő mítoszok születtek.
A Kuszanagi kard a sárkánykígyó elpusztításának híres mítoszában lép színre először.
A történet szerint az istenhérosz Szuszanoo megöli a gonosz Yamata-no-orocsi nevű sárkánykígyót, majd annak farkában szent kardot talál. Szuszanoo nem tartja meg a kardot,
hanem annak túlságosan is szent volta miatt felajánlja az Égi Világ legfőbb istenének, Amateraszunak.
A történet itt véget ér, a Kuszanagi pedig legközelebb az Égi unoka földre szállásának nem kevésbé híres mítoszában jelenik meg. Ö nem más, mint a császári család őse, aki a mítosz szerint az istenek világának uralkodója, Amateraszu-ómikami unokájaként szállt le az Égből a földre. Ekkor kapta a kardot, a tükröt és a gyöngyöt feladatának, az emberi világ, azaz a föld kormányzásának szimbólumaként. Ügy hiszik, hogy ezek a ma „Három szent ereklyeként” ismert relikviák.
Ilyen mítoszok maradtak fenn az eredetileg mágikus eszközként funkcionáló Kuszanagiról.
