LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A lízing tulajdonképpen bérlet, haszonbérlet. A szerződés vegyes típus, több szerződésfajta keveredése.
Alkalmazására a gyakorlati életben akkor kerül sor, ha egy cég tőkehiány miatt nem tud egy költségesebb beruházást elvégezni, egy drága eszközt megvásárolni.
Határozott időre szól a lízingszerződés, mely alapján a lízingbe vevő általában gépek vagy berendezések használatára jogosult, valamint lízingdíj megfizetésére kötelezett. A lízingdíj magába foglalja a vételár részleteit, a lízingbe adó költségeit, valamint a hasznát is.
A lízing időtartama alatt a felmerült terheket és a kárveszélyt is a lízingbe vevő viseli, viszont jogosult a dolog hasznait szedni, hiszen a továbbiakban ebből fogja a lízingdíjakat kifizetni.
A jogviszony két oldalán a lízingbe adó és a lízingbe vevő állnak, akik gyakorlatilag bárkik lehetnek.
Amennyiben a dolog a szerződés lejárta előtt megsemmisülne, akkor a lízingdíjak egy összegben válnak esedékessé.
A határozott idejű szerződés lejárta után többféleképp alakulhat a lízingtárgy sorsa. A lízingbe vevőnek vételi joga áll fenn a dologra, és ún. maradványértéken megvásárolhatja azt. A maradványérték csupán egy jelképes vételár, hiszen az ellenértéket a futamidő alatt rendszeresen fizetett lízingdíj teszi ki majdnem egészében.
A futamidő alatt nem szerezhet tulajdonjogot a lízingbe vevő, csak abban az esetben, ha a vételárat egy összegben kifizeti.
A szerződésben megállapodhatnak már alapvetően abban, hogy a futamidő letelte után a lízingbe vevő automatikusan tulajdonjogot szerez a dolog felett.
Ha viszont a futamidő után már nincs szüksége az adott gépre vagy berendezésre, úgy annak tulajdonjoga a lízingbe adónál marad, a dolgot pedig visszaszolgáltatja a lízingbe vevő. Ebben az esetben csak bérlőként tartotta tehát magánál a tárgyat.
