A front az ország egész területén végigvonult. Egy német (a Dél) és két szovjet hadseregcsoport (a 2. és a 3. Ukrán Front) erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szeptemberében meghaladta az 1,2 milliót. Az 1. hadsereg az Északkeleti-Kárpátok védelme után a Felvidéken és Szlovákián át Dél-Németországba szorult; az ismét felállított 2. hadsereg Észak-Erdélyben vérzett el szeptember 5-étől a honvédség utolsó önálló támadása (tordai harcok) során; az újonnan szervezett 3. hadsereg végigharcolva a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt, Ausztriáig vonult vissza. 1944 karácsonyán bezárult a gyűrű Budapest körül, amelynek „háztól-házig” folyó ostroma február 13-áig (Pesté január 18-áig) tartott.
A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat, az ostrom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a budapesti lakások nagy többsége. A város ostroma több tízezer emberéletet követelt.
A harcok első számú vesztese a lakosság volt. Számos magyar város – Budapest, Debrecen, Székesfehérvár – romhalmazzá vált. Az országon átvonuló harcoló hadseregek nem kímélték a lakosságot – fosztogattak, raboltak, erőszakoskodtak.
A nyugatról áthozott 6. SS-páncélos hadsereg márciusi offenzívájának összeomlása után (ez volt az utolsó nagyobb német támadás a világháborúban) 1945. április 11-én a front Magyarbüksnél elhagyta az ország területét.
Megszállás és felszabadítás
A szovjet hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő küzdelem után foglalta el és szabadította fel Magyarországot 1945 áprilisának első felében. Angol-amerikai haderő nem vett részt a keletközép-európai német csapatok elleni harcban.
A szovjet hadsereget a háború kérlelhetetlen logikája hozta Magyarország földjére. Ezt a háborút nem a Szovjetunió, hanem a hitleri Németországgal szövetséges magyar kormányzatok kezdeményezték és folytatták.
A szovjet hadsereg magyarországi megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. Ellenséges katonai erőktől kellett elfoglalnia az ország egész területét, hogy tovább nyomulhasson Ausztria felé. Magyarország tehát továbbra is hadműveleti terület maradt, két hatalmas hadseregcsoport, a 2. és a 3. Ukrán Front közvetlen hadtápterülete, és minden erőforrása elsősorban a szovjet csapatok igényeit szolgálta. Másfelől a szovjet haderő a fasiszta Németország csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalmától; megszabadította tőlük az országot, és ezzel felszabadította annak lakosságát.
Címkékbéke Duna fejlődés Gazdaság háború Német szerződés történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
A Római szerződés
A kisantantnak két frontja van… ha a kisantant abban az értelemben fel is bomolna, hogy …