LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mandrill a legnagyobb majomféle a főemlősök után, közeli rokonságban áll a páviánokkal.
Veszélyeztetettségi foka alapján a sérülékeny csoportba tartozik. A mandrillok száma erősen lecsökkent, elsősorban azért, mert vadásszák őket (mivel igen hangosak, könnyű megtalálni csoportjukat). Élőhelye fokozatosan beszűkül a favágás és terjedő mezőgazdasági területek miatt.
Trópusi esőerdőkben él Kamerun, Kongó, az Egyenlítői Guinea, Gabon és Nyugat-Afrika területén.
Mindenevő, gyümölcsöket, leveleket, gyökereket, rovarokat, kisebb gerinceseket és gombákat eszik.
Súlya 13-56 kg közötti, testhossza 8o körüli, 7 cm-es farokkal.
Erős színekkel hívja fel magára a figyelmet, a státuszt és életkort lehet kiolvasni jegyeiből. A hím arcán élénk kék és piros mintázat látható, a nőstényeknek pedig a hátsó fele élénk piros.
Csoportokban él, amelyek élén egyetlen ivarérett hím áll, a csoport többi tagjai a nőstények és az ő kölykeik.A domináns hím a legnagyobb és a legszínesebb, a többi hímet elüldözi, akik magányosan kénytelenek élni.
Időnként a kisebb csoportok nagyobb hordákba verődnek – az eddig megfigyelt legnagyobb hordában 13oo állatot számoltak össze. A mandrillcsapat nagyon hangos, evés közben morgással és rikoltozással kommunikálnak társaikkal. Kurkásszák egymást, ami erősíti a társas kötelékeket. A nőstények egy fiat szülnek.
A nap nagy részében a földön járva keresi táplálékát, éjjel a fára telepszik aludni. Helyenként a majmok rájárnak a vetésre, ezért kártékonyként tartják őket számon.
