Meddőség és meddőségből való gyógyulás a Bibliában

A Biblia a meddőséget egyértelműen átokként, valamely bűn következményeként írja le. Ilyen bűn például a hűtlenség: Mózes IV. könyvében hűtlenség gyanújának felmerülése esetén az asszonynak egy különleges vizet kellett meginnia, ami hűtlensége esetén meddővé tette Őt. Az ellenkezője is le van jegyezve azonban: ha Isten parancsolatait megtartják, nem lesz gyermektelen, magtalan vagy meddő senki sem. A második történet Mikállal, Dávid feleségével történt meg. Mivel Dávid Őt hadban felmutatott érdemeiért cserébe kapta az akkori királytól, Saultól, elég keserű kedvvel volt férje iránt. Dávid Isten dicséretével telve ért haza, előtte pedig teljes erejéből táncolt Istennek. Mikál erre gunyorosan „beszólt”, lenézte ezért férjét. Emiatt a magatartása miatt Isten úgy bezárta a méhét, hogy soha többé nem lehetett gyermeke. A harmadik, ahol a meddőség kérdése előfordul, az a Zsoltárok könyvében van leírva: Istent olyan Istenként mutatja be az olvasó számára, mint aki meddőket mint magzatok anyját ültet be a saját házába. A következő gyönyörű történet Erzsébet, Keresztelő János anyjához kapcsolódik, immáron az Újszövetségben. Erzsébet fiatal kora óta meddő volt, Isten nem adott neki gyermekeket. Azonban idős korára Isten szólt a férjéhez, hogy gyermekkel fogja őket megajándékozni. Így is lett, Erzsébet teljesen elhitte azt amit a Mindenható mondott neki, és megtette a szükséges lépéseket: egy év múltán fia született neki, akit a Biblia Keresztelő Jánosként tart számon. Ő volt az aki Jézus Krisztus „úttörőjeként” elkezdte hirdetni Isten országának az üzenetét.

Kapcsolódó fórumok:

• mózeskosár jelentése