LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mellhártya vékony, sima, nedves lemezrendszer. A kettős falú zsák egyik lemeze, a fali mellhártya a mellkas belső felszínét, másik lemeze, a zsigeri mellhártya a tüdőt borítja. A két lemez gyakorlatilag egymáson fekszik, a lemezek között úgynevezett virtuális rés van, melyet folyadék tölt ki. A folyadék biztosítja a mellhártyalemezek egymáson való súrlódásmentes elmozdulását.
A mellhártya sejtlemeze az embrionális fejlődés során hám eredetű sejtekből alakul ki. A mellhártyalemezek sejtjeinek kóros, rosszindulatú szaporulata a mellhártya-daganat.
A mellhártya-daganatok jelentős részét a magnézium-szilikát tartalmú azbesztpor belégzése okozza. Az azbeszt az ipar fontos nyersanyaga, sok ezer termék alkotórésze. A fejlett országokban ma már igyekeznek korlátozni az azbeszt alkalmazását.
A rövid időn át nagy mennyiségben vagy hosszú időn át kis mennyiségben belélegzett azbesztpor azbesztózist, illetve tüdő- és mellhártyadaganatot okozhat. A betegség kialakulása sok esetben tíz-harminc évig is eltart.
A kutatások eredményei szerint a tüdő- és mellhártyadaganatok kialakulásában a dohányzás is jelentős szerepet játszik.
A mellhártya-daganat jelenlegi ismereteink szerint gyógyíthatatlan, rosszindulatú megbetegedés. A tumor növekedése nem gátolható. A kezelés csupán a daganat okozta panaszok csökkentésére irányul.
Az orvos fizikális vizsgálatokat követően mellkasröntgen és mellkasi ct vizsgálatot végez. Az elváltozások a felvételeken jól láthatók.
A betegség pontos diagnózisa a mellhártya-elváltozásból vett szövetminta kórszövettani vizsgálatával állítható fel. A betegek jelentős részénél a tumorszövet mellett, a mellhártya-üregben folyadék és vér gyülemlik fel. Gyakori a szürkésfehér, nyálkás köpet. A váladék mikroszkópos vizsgálata szintén segíthet a diagnózis felállításában.
