LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Bizonyos agyi működések szempontjából egyik-másik állatfaj egyértelműen magasabb rendű az embernél. Az angolna, a lazac, a karibu és sokféle madár megdöbbentő navigációs képességről tesz tanúbizonyságot vándorlása során. A kutya- és macskatulajdonosok jól tudják, hogy ezeknek az emlősöknek a szaglása és a hallása jobb, mint az emberé. Az ilyen, az emberi képességeket is meghaladó tulajdonságok hátterében az állati agy valamely területének nagyobb kiterjedése vagy különleges szerveződése áll. Ami az emberi agyal valamennyi más állat agyától megkülönbözteti, az az agy lebenyeit és féltekéit borító, 3 mm vastag szürkeállománynak, az agykéregnek a viszonylagos mérete. Az agykéreg és a testtömeg arányát tekintve az ember magasan kiemelkedik az állatvilágból. Ezenkívül az emberi agykéreg kitűnik nagyfokú barázdáltságával is: az agytekervények, a mélyedések (barázdák) és kiemelkedések növelik az agykéreg felszínét, és így a koponyán belül több szürkeállománynak jut hely. Az alacsonyabb rendű emlősök viszonylag simább agykérgének kisebb a felszíne, s így agyukban kevesebb a szürkeállomány. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az emberi agy különleges képességei az agykéregnek tulajdoníthatók. Az agyat sokféleképpen lehet szemlélni, attól függően, hogy a vizsgálatot végző személyt mi érdekli. Vizsgálhatjuk alul- vagy felülnézetből, egyik vagy másik oldalról. kinagyítva vagy nagyítás nélkül. vagy akár zónákra osztva. A beszéd és az írás képessége is itt székel. Ezek különböztetnek meg bennünket a többi állattól, szorosan összefüggenek a gondolkodással – a megfigyeléssel, a tapasztalatok feldolgozásával és felhasználásával -, valamint a jövő megteremtésével és elképzelésével.
