LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Paul MacLean élettankutató szerint az emberi agy valójában három agyból áll. Az egyiket főképpen a gerincvelővel szomszédos agyrészek alkotják, ide tartoznak az agytörzs részei is. Mivel emlékeztet a hüllők teljes agyára, az emberi agynak ezt a részét MacLean hüllőagynak nevezte el. Akárcsak a gyíkok vagy a kígyók teljes agyának, ennek az agyrészletnek is a zsigeri működések – köztük a légzés, a szívműködés -, valamint az alapvető ösztönök (evés, párosodás, önvédelem) szabályozása a fő feladata. Amire a hüllőagy képes, arra általában képes az emlősök agya is, ám ennek sok minden mást is tudnia kell. Az emlősök viselkedéséhez például az összetett érzelmi reakciók is hozzátartoznak. Az emlősállat izgalmában vagy félelmében vicsorog, sompolyog, meghunyászkodik; máskor dorombol, morog, csahol, dörgölődzik, tanítja kicsinyét, csóválja a farkát, kifejezi ragaszkodását, sőt még szégyeni vagy bűntudatot is érez, ha rosszul tett valamit. Az ilyen viselkedésért az emlősök agyának az a része felelős, amely a hüllőkben még sokszorta fejletlenebb: a limbikus rendszer. Ezt MacLean „második agyunk” központjának tekinti. Hörcsögökön végzett kísérletekből arra következtetett, hogy ha ez a rész nem jól működik, akkor a fiatal egyedek nem érdeklődnek a játék iránt, az anyák pedig elhanyagolják szülői kötelességeiket. Limbikus rendszer hiányában az emlősök viselkedése a hüllőkéhez hasonlítana. A MacLean szerinti harmadik agyunk a nagyagy agytekervényeiből és az azokat borító agykéregből áll. Ez a gondolkodó agy.
