Moxibustió vagy moxázás azt jelenti, hogy a szervezet akupresszúrás pontjain elégetnek olyan gyógynövényeket, amelyek erre a célra legalkalmasabbak. Moxibustio, olyan természetes gyógymód, melynek gyökerei kb. 3000 évre nyúlnak vissza. Kínából származik, ahol írásos anyagokat találtak arról, hogy hogyan alkalmazták a keleti kultúrák a moxibustióhoz legalkalmasabb gyógynövényeket. A krizantémok családjába tartozó ürömvirágot találták erre legmegfelelőbbnek, melyet kis gombóc formába gyúrtak és test meghatározott pontján elégettek. Az égetéssel ingerlik az akupunktúrás pontokat, az akupunktúrás pontok ingerlésével befolyásolják a szervezetben az energia áramlását.
Az akupunktúra és a moxa terápia hatása nagyon sok mindenben hasonlítanak egymáshoz. Míg az akupunktúra esetén tűvel ingerlik a szervezet bizonyos pontjait, a moxibustio, vagy moxázás alkalmával az égetés során keletkezett hővel teszik ugyanazt a bőrfelszínen keresztül. Mindkét kezelési technika jótékonyan hat a szervezet energia áramlására. Előfordulnak olyan esetek, betegségek, amikor a moxaterápiát az akupunktúra hatásfokának javítására használják. Némely betegségeknél az akupunktúrával szemben a moxa terápiát részesítik előnyben.
A kínai orvoslásban a következő esetekben alkalmaztak moxa terápiát. Gyenge erőnlét, alacsony vérnyomás, szervek alul működése, krónikus betegségek, gyengeség, tartós fájdalmak esetén.
Ezeknek a betegségeknek a jellemző tünetei az álmatlanság, krónikus hasmenés,látásromolás, étvágytalanság, izzadás, feledékenység, anyagcserezavarok, hányás, has puffadás.
Olyan betegségekre javasolták a moxázást a kínai orvoslásban, amelyek a hideg hatására fokozódtak, mert e szerint az elmélet szerint a hidegben rossz az energia áramlása a szervezetben. A meleg hatására fokozódó betegségekre nem javasolt terápia a moxibustio.