A hosszú téli álom után márciusban vagy áprilisban párzik, de nemi aktivitása a jelek szerint más hónapokban is megmarad.
A nőstény kb. 10-16 tojását valamely nyirkos helyre rejti. Megfelelő hőmérséklet esetén az ivadékok 55-60 nap múltán kelnek ki, ekkor 25-30 cm-esek. Az első hónapokban jórészt gyíkokat fogyasztanak, később szopós egereket is zsákmányolnak.
Tápláléka: elsősorban kisemlősökre vadászik, de madarakat is elejt, vagy azok fészkeit rabolja ki.
A Négycsíkos sikló egyéb érdekességei: a kisebb zsákmányt általában élve nyeli le, a nagyobbakat vagy harciasabbakat szájába fogja, testével erősen körbeöleli és megfojtja. Amikor az áldozat már nem küzd tovább, lazít szorításán, szájával is elengedi zsákmányát, és nyelvével megkeresi a fejét, hogy annál kezdve nyelje le. Egy-egy hozzá képest nagy állat elnyelése 10-15 percig is eltarthat. Ezt követően keres magának egy napsütötte helyet, és ott úgy helyezkedik el, hogy teste kellően felhevüljön. A négycsíkos sikló egyes területeken, különösen ahol sok turista is jár, az emberi tevékenység hatására alaposan megritkult. Főleg a nagyobb példányok vannak veszélyben. Sokszor el sem menekülnek az ember elől, és igénytelen, de érdekes állat lévén gyakran végzik terráriumban; ráadásul bemutatókon is szívesen használják őket élő „kellékként”. A foltos fiatalkori ruhából nagyjából 3 év alatt alakul ki a csíkos színezet. Egyes területeken a faj maximális hossza a 2,5 métert is elérheti. Az ilyen nagy kígyók étlapján már patkány méretű állatok is szerepelnek.
Címkékéletmódja élőhelye hüllő kígyó négycsíkos sikló
Ezt mindenképpen olvasd el!
Közönséges bordásgyík Psammodromus algirus
Közönséges bordásgyík jellegzetessége: igen karcsú, apró fejű gyík, hát- és oldalpikkelyei erősen ormósak, farka nagyon …