LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Támadás a Demokrácia ellen
Az 1930-as évek második felében Franciaországban és Spanyolországban fasiszta, jobboldali konzervatív és monarchista erők támadást indítottak a demokratikus köztársaság ellen. A hatalomátvételi kísérletekkel szemben – a német tragédia tanulságain okulva – széleskörű szövetség jött létre szociáldemokraták, kommunisták, polgári demokraták, liberálisok és más politikai erők között. Az egységes ellenállás eredményesnek bizonyult Franciaországban, kudarcot vallott viszont Spanyolországban. Itt ugyanis a köztársaság ellen lázadók a küzdelem végső kimenetelét tekintve döntő jelentőségű fegyveres támogatást kaptak a fasiszta nagyhatalmaktól.
A Népfrontkormány Franciaországban
A gazdasági válság nyomán a francia belpolitikai életben két tendencia bontakozott ki. A hagyományos jobboldali pártok és politikusok „erőskezű” kormány alakítására és az alkotmány módosítására törekedtek. Erősödtek az antidemokratikus tendenciák, ugyanakkor aktivizálódott a fasiszta típusú szélsőjobboldal is (Tűzkeresztesek, Action Francais). 1934 februárjában Párizsban államcsínykísérletre került sor. A mintegy húszezres fasiszta tömeg támadását a párizsi munkásság hiúsította meg. A veszélyre feleszmélő demokratikus erők: a szocialista, a kommunista és a polgári radikális párt, a szakszervezetek, valamint egyéb demokratikus szervezetek 1935-ben antifasiszta szövetséget kötöttek. Ezt nevezték népfrontnak.
Antifasiszta szövetség
A francia népfront az 1936-os nemzetgyűlési választásokon győzelmet aratott. A következő időszakban a szocialista Léon Blum vezette kormány számos demokratikus és szociális reformot léptetett életbe. Az irányító szocialista és polgári radikális politikusok azonban a közvetlen fasiszta veszély elmúltával már nem szívesen működtek együtt a kommunistákkal.
