A védekezésben döntő szerepe van a fehérvérsejteknek. Ez a gyűjtőfogalom számos igen fontos sejt nevét takarja. A különböző fehérvérsejteknek más-más funkciója van a szervezet működésében. Vannak, amelyek jelentős szerepet játszanak a szervezet védőmechanizmusának irányításában. Úgy képzelhetjük el, mintha ezek a sejtek a test rendőri, elhárító és katonai szerveihez tartoznának. Egy …
Érdekel a cikk folytatása? »
A római Colosseumban napkeltétől napnyugtáig harsogott a játékokat élvező tömeg üvöltése. A porondon zajló mészárlás és vérfürdő akár hónapokig is eltarthatott. A szórakozás csúcspontját a „munus” jelentette, vagyis a gladiátorok viadala, amikor felfegyverzett férfiak gyakran életre-halálra harcoltak egymás ellen. Előfordult, hogy egy nap alatt 2000-nél is több gladiátor küzdött meg …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jól szervezett gladiátoriskolák is működtek. A leendő harcosok megtanulták a fegyverforgatást, és szigorúan előírt étrenddel, tartották jól őket, hogy erősek és izmosak legyenek. Minden gladiátort más és más fegyverek forgatására képezték ki. A gladiátorok egy része, a „samnis”ok, a Róma által legyőzött egykori szamnisz törzs fegyvereit és páncélzatát használta. Rövid …
Érdekel a cikk folytatása? »
Róma teljes vízkészletét csatornákon és csöveken szállították a környező hegyek forrásaiból, tavaiból és folyóiból mintegy 420 km-en át. A vizet nem lehetett „elzárni”: elfolyt a vízelvezető csatornákba. De egyik-másik villában hengeres csőből álló csapot szereltek fel, amely keresztben helyezkedett el a vízvezeték csövén. A víz útját a vezetékekben a gravitáció …
Érdekel a cikk folytatása? »
A római kanálisok jóval régebben épültek, mint a vízvezetékek. Már az i.e. 6. században elkezdték építésüket, hogy lecsapolják a mocsarakat. A kanálisok a földszinti nyilvános és magánillemhelyekig is eljutottak, ám az emeleti illemhelyek nem voltak bekötve a csatornahálózatba. A szennyvíz bonyolult csatornahálózaton keresztül távozott a városokból a tengerbe. A kisebb …
Érdekel a cikk folytatása? »
A kenyér és a sör egyaránt gabonából készül. Vadbúzából és árpából már a kőkorszakban készítettek kenyeret. A sör eleinte talán a korai kenyérkészítés mellékterméke volt, ám azt nem tudjuk, vajon a gabonát azért kezdték el termeszteni, mert szükség volt a kenyérre, vagy, mert jó íze volt a sörnek. A régészeti …
Érdekel a cikk folytatása? »
A dél-franciaországi és a dél-spanyolországi barlangrajzok még a modern villanylámpa fényében is homályosnak tűnnek. Azok a kőkorszaki mesterek, akik i.e. 30 000 és i.e. 10 000 között élethű állatokat rajzoltak a barlangok falára, még nappal is szinte teljes sötétségben dolgoztak. Vannak olyan rajzok,amelyek nagyon messze vannak a barlang nyílásától: a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A középkori várak vaskos, tömör falai sokszor leküzdhetetlen akadályt jelentettek az ostromlók számára. A 14. század előtt, amikor Európában még nem ismerték a lőport, a várostrom nehéz, és hosszadalmas feladat volt. Ha elegendő idő állt a támadok idejére, akkor a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy körülzárták a várat, és addig …
Érdekel a cikk folytatása? »
A legtöbb ember számára a tejtermékek és a gabonapelyhek fogyasztása nem okoz problémát. Túlérzékeny immunrendszerrel rendelkező egyéneknél azonban a bennük található anyagok allergiás reakciókat válthatnak ki. Allergiás reakciót gyakorlatilag bármilyen élelmiszer kiválthat, de bizonyos élelmiszerek gyakrabban okoznak ilyen jellegű problémákat. Jól ismert, hogy a búza, a tehéntej, a kagyló, a …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az ételallergiák 50-70 százalékát az ételek egy kis csoportja alkotja. A felnőttek és a gyermekek ételallergiája általában külöböző: a gyerekek többsége idővel kinövi a tej-, tojás- vagy búza-allergiáját, míg felnőttkorban újabb és újabb allergiák alakulhatnak ki. Szerencsére ezeket az összetevőket az ételek címkéin már többnyire feltüntetik, így aki allergiás, tájékozódhat, …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin