Oktatásügy A rendszer oktatási politikája két alappilléren nyugodott: az értelmiségi elit magas fokú képzésén és a lakosság elemi iskolázottságának emelésén. Ezt a programot Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter indította el. Az 1920-as évek elején jelentős összegeket fordítottak az új államhatárokon kívül került egyetemek hazatelepítésére. A kolozsvári egyetem Szegedre, a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) kormányai igyekeztek megváltoztatni a soknemzetiségű délvidéki régiók (Bánát, Bácska, Dél-Baranya, Drávaszög stb.) etnikai arculatát: a magyar iskoláknak közel felét rögtön az első évben bezárták (a Mura-vidéken pl. a két világháború közt egyetlen magyar iskola sem működött), illetve szerb-horvát tannyelvűvé változtatták. A szabadkai, zombori, újvidéki, zentai …
Érdekel a cikk folytatása? »
A politikai szabadságjogoknak a többi kelet-közép-európai államnál nagyobb mértékű csehszlovákiai érvényesülése a magyar kisebbség számára is lehetővé tette a pártpolitikai szerveződést. Az 1920-ban létrehozott Országos Keresztényszocialista Párt, illetve az Országos Magyar Kisgazda Párt (későbbi neve: Magyar Nemzeti Párt) képviselői ellenzéki politizálással szabadságjog próbáltak érvényt szerezni az 1920. évi csehszlovákiai alkotmánytörvényekben …
Érdekel a cikk folytatása? »
A magyar kisebbségek külföldön A magyar kisebbségi népcsoport politikai képviseletét a Magyar Nemzeti Párt tevékenysége alapozta meg. Rendkívül fontos volt a magyar kisebbségi egyházak közösségformáló szerepvállalása is. Az erdélyi (latinul Transsylvania) magyar politikai és kulturális közéletben a két világháború között jelentős szerepet játszott a transszilvánizmus eszméje, amely a tolerancia erdélyi …
Érdekel a cikk folytatása? »
A történelmi Magyarország felbomlása nyomán a trianoni békeszerződésben rögzített határokon túlra került a 20,9 milliónyi összlakosság közel 64%-a: a szomszéd államokhoz került 13,3 milliónyi népességből 3,3 millió volt a magyar, ami a korabeli összmagyarságnak nem egészen egyharmadát jelentette. A romániai magyar kisebbség A Romániához csatolt egykori magyarországi részeken az 1919. …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Bethlen-csoport 1939 februárjában saját bizalmi emberét, Teleki Pált ültette a miniszterelnöki bársonyszékbe. Tőle várta a hagyományos kormányzati módszerekhez való visszatérést, a nyilasokkal való versenyfutás befejezését, és a lazítást a fasiszta hatalmak melletti külpolitikai elkötelezettségen. Teleki miközben lecsapott a nyilasokra, a baloldalra nehezedő nyomást is fokozta. Teleki miniszterelnöksége idején fogadták …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Márciusi Front A Márciusi Front 1937. március 15-én nyilvánosságra hozott programjában követelte az ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának megszüntetését. A dokumentum harcot hirdetett a német fasizmus ellen, és kiállt a dunai népek együttműködése mellett. Ekkor keletkeztek a népi …
Érdekel a cikk folytatása? »
A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország területi vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalták. 1938. november 2-án született meg az ún. első bécsi döntés. Hitler és Mussolini Bécsben Csehszlovákia, pontosabban Szlovákia területéből csaknem 12 ezer négyzetkilométer területet és közel 870 ezer lakost ítélt Magyarországnak. E lakosságnak 86,5%-a magyar volt, …
Érdekel a cikk folytatása? »Május közepén a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki miniszterelnöknek. Imrédy nagypolgári környezetben nőtt fel, pénzügyi tehetsége korán kitűnt. Zárkózottság és fegyelmezettség épp úgy jellemezte, mint lobbanékonyság, hiúság és hatalomvágy. Kinevezésében a meghatározó szempont az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként kitűnő és kiterjedt kapcsolatok fűzték az angol pénzvilághoz. Hivatalba …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az első zsidótörvény Magyarország helyzetét, külpolitikájának lehetőségeit és belpolitikai viszonyainak alakulását alapvetően megváltoztatta, hogy 1938. március 12-én és 13-án a hitleri birodalom minden nemzetközi tiltakozás nélkül megszállta és bekebelezte Ausztriát. A Darányi-kormány elsőként gratulált Hitlernek, miközben az uralkodó körök attól féltek, hogy a német csapatok nem állnak meg Hegyeshalomnál. A …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin