Kezdőlap / Állatok / Hüllők / Pávaszemes gyík Lacerta lepída életmódja

Pávaszemes gyík Lacerta lepída életmódja

A párzásra hajlandó nőstények felkeresik a hímeket, amelyek látszólag megküzdenek egymással, de eközben rendszerint nem sebesülnek meg. A nemek egymásra találásában a jelek szerint a szaglásnak van fontos szerepe megfigyelték, hogy a hím párja kloákáját nyelvével tapogatva állapítja meg, hogy az kész-e párzani. Úgy tűnik, a hímek 2, a nőstények 3 év után érik el az ivarérettséget. Egy fészekalj 20 vagy még több tojásból is állhat, amelyeket a nőstény elás. A mintegy 3 hónappal később kikelő ivadékok eleinte 105-120 mm hosszúak. A pávaszemes gyíkok száma megfelelő élőhelyen nagyon magas is lehet, de az egyes állatok elkülönülten élnek. Harcias volta és nagysága ellenére (vagy talán éppen ez utóbbi miatt) a fajnak sok ellensége van. Ragadozó madarak (pl. kányák, a törpesas és a héja) lesnek rá, az európai gyíkászkígyó esküdt ellenségének számít, Spanyolország két vidékén pedig még az ember is begyűjti és fogyasztja. Az intenzív gazdálkodás ráadásul sok élőhelyét is elvette. Menedék-és alvóhelyül saját maga ásta föld alatti járatát használja, vagy természetes búvóhelyre húzódik (rágcsálók vackába, kőrakás alá, üreges fatörzsbe), és legszívesebben ennek közelében tartózkodik. Tápláléka: a pávaszemes gyík főként nagyobb rovarokon él, amelyeket revírjén portyázva riaszt fel. Mindenekelőtt boga-rakat, tücsköket és sáskákat zsákmányol, de olyan sikamlós, rossz ízű és harcias ál-latokat is, mint a házatlan csigák, szkolopendrák és skorpiók. A sáskák, bár időn-ként tömegesen jelennek meg életterében, nem tartoznak a legfontosabb táplálékállatai közé, számára túl gyorsak. Kisebb gerinceseket csak kivételesen ejt el.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Harapós teknős, az aligátor teknős

Az aligátor teknős az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Szereti a lassúbb …

Leave a Reply