LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A fertőzött növényi részeken képezi fehér, lisztes bevonatot alkotó telepeit. E telepekben tömegesen képződnek a gomba spórái (konídiumai), amelyek a kórokozót terjesztik. A nyár második felétől a fagyokig a fertőzött részeken (leveleken, terméseken) kialakulnak a gomba áttelelő , mikroszkopikus méretű termőtestei.
A „jó öreg” antraknózis (Apiognomonia veneta) a leveleket, a rügyeket, a hajtásokat, a vesszőket és a gallyakat fertőzi. Csapadékos tavaszokon a levélfertőzés nyomán tavaszi, nyáreleji lombhullás is bekövetkezhet. Az idén számos helyen tapasztalható volt a levelek közepes vagy erős fertőzöttsége, ami részben lombhullással is járt.
A platán-csipkéspoloska (Corythuca ciliata) mindössze 15-20 évvel ezelőtt vált komoly platánkártevővé Magyarországon. Őshazája
Észak- és Közép-Amerika, Európában először 1964-ben Észak-Olaszországban jelezték előfordulását. Magyarországon
1976-ban, Somogy megyében találták meg először. Évente két nemzedéke van, az imágó a fák kérge alatt telel. Az áttelelt imágók
május elejétől jelennek meg, a levelek fonákán szívogatnak. A levelek felületén kivilágosodó fehér pontok jelzik a kártételt. A levélfonákon később nagyszámú lárva található.
Táplálkozásukat fekete ürülékcseppek jelzik, a károsítás májustól egészen a lombhullásig tart. A csipkéspoloska erős felszaporodása és kártétele hozzájárul a platán korai lombhullásához.
A platánlevél-sátorosmoly (Phyllonorycterplatani) mediterrán eredetű faj, egyre gyakrabban és több helyen találkozhatunk a kártételével. Táplálkozásával a levelek teljes pusztulását, a lombozat nagymértékű károsodását okozhatja. Évente két nemzedéke fejlődik, az első májusban, a második augusztusban rajzik. Lárvái a levélben alsó és/vagy felső, úgynevezett foltaknát készítenek.
