LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Pompei városát ért tragédia után évszázadokkal fedezték fel a vulkáni hamuréteg által tökéletesen megőrzött leleteket, melyekből hihetetlen precizitással következtettek az egykori római kori város lakóinak mindennapjaira.
Kr. u. 29 – ben kitört a város fölé magasodó Vezúv, és egy augusztusi napon Pompei városát hat méter magas láva – , por – és hamuréteggel borította be. A tragédia olyan hirtelen zajlott le, hogy a lakóknak esélyük sem volt elmenekülni.
1748-ban talált rá a város üzleti negyedére a nápolyi király udvari mérnöke, Joaquin De Alcubierre. Miközben egy régi vízvezetéket próbált megvizsgálni, egy falfestményre, valamint egy pompei – i lakos holttestére bukkant. A szinte teljes épségben megmaradt test néhány aranypénzt szorongatott, valószínűleg összegyűjtött vagyonát próbálta volna menteni a tragédia bekövetkeztekor.
A város teljes feltárására 100 évvel később került sor, és Forelli nevéhez kapcsolódik, mint ahogyan az az ötlet is, hogy a holttestek után maradt üregeket gipsz segítségével kiöntsék és így formázzák meg a lakókat haláluk pillanatában.
Számtalan falfestmény és felirat mellett még a város utcáin közlekedő szekerek nyomai is sértetlenül megmaradtak. Az egyik legérdekesebb fennmaradt falfestményen egy nő írótáblát, a férfi pedig egy könyvet tart a kezében, mely világosan mutatta a régészek számára, milyen sokan tudtak olvasni és írni a rómaiak közül.
A házakat pazarul díszítették, csakúgy, mint a köztereket. A mozaikdíszítést eleinte kizárólag padlókra alkalmazták, majd a későbbiekben a falakat is mozaikokkal dekorálták. A mozaikok gyakran ábrázoltak sportolókat, állatokat.
Pompei amellett, hogy kereskedőváros és kikötő is volt, népszerű üdülőhelynek számított. A szónok Cicero is Pompeiben vásárolt magának nyaralót.
